A nap verse: Czébely Lajos: Szembesülés a múlttal

Mint idézőjel
álmainkat elhallgattató papírhulladékon,
összetartja életünk,
öntudatlan időben
öntudatot mímelő vacogás
behúzott függönyök mögött,
satnyuló testünkön tündöklő fehérnemű.
E pillanatban mire is van kilátás?

Tekintete még jó szagú,
de már csörömpölve törik össze,
fényszilánkjai magányos mutatványokként
csillannak a porban.

Forrás: kmmi.org.ua