Cséka György: Szén

Elmegyek valahová,
ott találkozom, aztán megint
elmegyek, elfelejtem.
Az arcot
elfelejtem, a hangot,
majd mindent,
vagy túlzok. Túlzom.
Aztán amikor eszembe jut.
De nagyjából
elfelejtkezem. És néha
az van,
bár nem tudom, van-e
valami. Ezt is
eltúlzom.

Elég erősen odanézek,
talán ez a baj.
Az erő vagy hogy nézek.
Valami elromlik, úgy.
Sötét lesz belül,
mint a szénben.
Aztán elfelejtem ezt is.
Elalszom a szénben.
Amikor felébredek,
talán nincsen semmi
érdekes.
Vagy túl világos van,
hogy lássak. A látáshoz.

Forrás: Együtt 2008/2

Nyitókép: MI-illusztráció