Czébely Gabriella: Egyszer majd

A pipacs halálunk virága.

Abból építettem házat.
Vörös szirmokból fontam,
megöntözni tenyeremben
harmatcsöppeket hordtam.

Holdsugárból szőttem tetőt,
s gyúrni halvány anyagát
feláldoztam zokszó nélkül
titokban sok éjszakát.

Építettem kerítést is,
szépen kötésbe raktam,
mint fészkét a fecske,
nyálammal ragasztottam.

Egyszer majd beköltözöm.

Forrás: Holló hajam vánkosán