Finta Éva: Kongó idő
Ne álljon le a pillanat,
most sem vagyok magam.
A „semmi ágán” nem leszek
konok boldogtalan.
Kint trombitál a szél, a köd
átjárja kertemet.
Bennem mégsem vacog a hit,
hogy egykedvű legyek.
A kétkedés sem tör reám.
Van bizony versem is.
Csak fújjanak lángoszlopot
a sárkány-valakik.
Letörlöm arcom kételyét.
Lesz bennem még idő.
A kútba dobtam, kong tovább
versem, akár a kő.
2022. 11. 12.