Füzesi Magda: A mutatványos monológja

Telente horpadt háztetőkön:
világtalan világok romján
pókhálót sző körém a bánat.

Nyaranta erdők félhomályán:
madárcsőrből hullt
odvas vadcseresznye.

Utas vagyok a holdvilágban:
templomhajóknak hűvösében
értem is gyertyát gyújt az Isten.