Komjáthy Aladár: Évszakok II. Ősz

Rakott gyümölcsösök s téres mezők
nyájas felhők az aranysárga égen
s mint régentájt, homéri kék vidéken
visszhangos szöllődombon fürtszedők.

Nagy ódon illat. Színes lomb az erdőn
és zsong a lég ezüstös hárfahangtól
egy titkos istenkéz merengve lantol
a nyár bucsúja hangzik még kesergőn.

A forrás mellett nympha ül. Kibontva
az enyhe szélben szálldos szép haja
s az édes kéz, mely színes körbe fonta

a virágot, most ölébe ejtve nyugszik.
Tág, kék szemén a fény mint csillag úszik
s a nádasból felhangzik Pán szava.