Komjáthy Aladár: Évszakok

III. Tél

Kopasz fák borzongnak a téli szélben
s hangos, színes, fényes a délután
halvány nap száll a tárult tiszta égen
s tavaszt igér a morcos tél után.

De roppant tűzszemét még zárva tartja
s alig ragyog pilláin át a láng
virágtalan áll Ókeános marta
partok során a szendergő világ.

Egy barna domb lejtőjén meglapulva
mogorván nézi Pán a téli tájat
nymphákról álmodik a dombra hullva.

Halkan és vágyakozva fúvolázgat
fürtös nyarak felé zsibong a vére
és nem gondol már fagyra, hóra, télre.

Nyitókép: Ács Meláni