Marcsák Gergely: Felszín

Egy Márton Béla-kép előtt

Az Ung-part akthoz vetkőzik a szélben.
Kéjelgő hegyek állják körbe hárman,
hogy felidézzék, mi maradt ott végleg
a levedlett és folyóba hullt nyárban.

Fölöttük súlyos felhők henteregnek,
testükből esőként ömlik a pára.
A didergő völgy halvány és erőtlen
napvonalkódot süttet még hasára.

A középső hegyen várrom ácsorog,
s mintha darabjai gördülnének ide,
a sziklákról a történelmet mossa
vadabb vidékek erre tévedt vize.

A felszínen az ősz színei úsznak,
s a büszkén viselt veszteség alatta,
ami ugyanúgy fáj, legyen bár a téma
Nevicke, Ungvár vagy Százhalombatta.

Forrás: Együtt folyóirat 2022/6, nyitókép: Marcsák Gergely szerzői oldala