Reichard Piroska: Búsongó ének

Gyenge violának
letörték virágát,
bokros pántlikával
zászlófőre kötték.

Hangos dobpergéssel
dobbanó lépéssel,
puskával-szuronnyal
ezerek indultak.

Ungon-berken által,
árnyas erdő mélyén,
fűzes patak partján
megásták az árkot.

Érett gabonaföldet,
pipacsos mezőket
szegtől végig tarlott
gránát robbanása.

Csipkés kővel rakott
templomnak tornyával
szegény gólya fészkét
bomba leszaggatta.

Csivitelő fecske
most kőtt fiókáit
eszterhéjjal együtt
ágyu elsodorta.

Síró-rívó asszony,
megszedett gyümölcsfa,
ágait letörték
nagy kegyetlen szelek.

Sok anyának fia,
sok hitesnek ura
nem jött vissza többé
se élve, se halva.

Pöttöm árva lányka,
árva kis legényke
apját eltemették
Ismeretlen Hősnek.

Sírját meg-meghintik
híves harmatoktól
könnyes virágával
gyenge violának.

Fotón: katonasír a Kamenyec-Podolszk és Tulcsin közötti út mellett. Forrás: Fortepan