Sáfáry László: Dal

Az ág rügyekbe hajt ki,
a rügy virágba pattan,
az Élet él, kering, száll,
az éjben, virradatban.
Az álmok egyre jönnek,
fakad belőlük illat,
a Nap sugárral áldoz,
szinek dalolva nyílnak.
Vagyok…vagy, és virág, nap…
Szivem van és dalom van.
Mosoly, sírás s a ritmus…
Mindez de szép! De honnan?…