Somlyó Zoltán: Az eső ritmusai

Ó, lásd az idők hetyke lányait,
a napokat, mik engem összemarnak,
ünnepözönnek, boldogságzamatnak.

Nézd a napok fürge legényeit,
a perceket, mik már nem az enyémek,
kék tóba hulló százszinű zenének.

S a percek bús koraszülötteit:
egy-egy csöpp esőt téli mélabúban,
ruhád ráncába temess el az úrban.

S az esők fojtott ritmusu neszét,
mely egykor ifjú testünkbe szivárgott,
tisztábbnak lásd, mint engem s a világot.