Sütő Kálmán: Élet

Jöttünk: e föld úgy fogadott el:
ártatlanul, csupasz testtel
s érzékien… Itt találkoztunk
gonddal, kedvvel, keservekkel…

Élünk: lett belőlünk koldus, rab,
zsarnok, hűbér, boldog, szegény –
rajtunk Káin véres bélyege,
s gyűlölség ég éltünk egén…

Megyünk: utunk egy… Rajt’ megtérünk…
Végzetünk ily sorsot hagyott:
a föld felettünk majd összeforr.