Mondd el ma: az utazás, a turizmus, a COVID, na és az ember

Alig vártuk, hogy a hosszú karantén után végre szabadon utazhassunk. Mindenki azt remélte, hogy a zöld zónában visszaáll a régi kánaáni állapot. Április óta pakoltuk a bőröndünket, készültünk a már tavaly is elmaradt nyaralásunkra. Aztán a nyár olyan felemás érzésekkel telt: szabad is az utazás meg nem is, elinduljak-e vagy sem, érdemes-e vagy még várjunk… Meghallgattam, mit mondanak a szakemberek ezen a téren jelenleg, 2021 őszének elején. És mellesleg azt is megkérdeztem tőlük, hogy miért van szükségünk egyáltalán az utazásra.

Molnár András, buszsofőr:

A karantén hatása még szerintem érezhető. Ha arányban kéne megmondani, akkor olyan negyven százalékos az utazási kedv. Tehát még félúton vagyunk afelé, hogy visszaálljon a rend.

Beregszászba többnyire Ukrajnából, többek közt Kijevből érkeznek turisták. A magyar, német vendégek száma minimálisra csökkent.

Az emberek általában azért utaznak, hogy világot lássanak. Tapasztalataikat pedig elmondhassák másoknak. Ettől boldog az ember.

Popovics Konstantin, szálloda- és étteremtulajdonos, turisztikai szakember:

Családi vállalkozásként kezdtük a szálloda és étterem működtetését. Több mint tíz éve benne vagyunk a szakmában, közben az egyetemen is ezt tanultam. Korábban sok mindennel foglalkoztunk, de ez a szálloda a rengeteg munkánk gyümölcse. Ennek ellenére nem dőlhetünk hátra, mert sok kihívással jár egy szálloda beindítása is, különösképp ebben a járványhelyzetben. Ha lezárják a határt, és bezárják a termálfürdőt, nincs vendégünk, az alkalmazottak nem maradnak meg, új munka után néznek.

A CoVid előtti években folyamatosan nőtt Beregszászban az ukrán turisták száma. Tavaly persze nem volt forgalom, viszont most, amikor megnyílt a termálfürdő, lehet érezni, hogy nagyon sokan várták már ezt a lehetőséget. Most is teltház van nálunk a szállodában. Az ukránoknak nagyon érdekes Kárpátalja, mert látják, hogy teljesen más a kultúra, a konyha, a szokások. Sokan mondják, hogy a lembergiek nacionalisták. Pedig én azt látom, hogy szívesen jönnek azért is, hogy lássanak egy olyan vidéket, ahol egy nép egy érdekes nyelven beszél. Szeretnék megismerni a magyar kultúrát, a magyar embereket. És ehhez még csak nem is kell külföldre utazniuk.

Más külföldi turisták kevesen jönnek, legfőképpen rokonlátogatás miatt érkeznek.

Én magam azért és akkor szeretek utazni, mert amikor már tele van a fejem, ez pihentet. Számomra egy munkaügyben történő utazás is ki tud zökkenteni a mindennapokból és új erőhöz jutok. Ha el tudok utazni két-három napra, akkor legszívesebben a hegyeket választom, ha lehetséges, egy olyan helyet, ahol nincs térerő.

Simon Dominika, negyedik éves turizmus szakos hallgató, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola:

Már harmadik éve foglalkozom Kárpátalja turizmusának fejlesztési ötleteivel. Megyénk idegenforgalmával kapcsolatban prominens személyekkel folytatok mélyinterjúkat. A pandémia előtt is készültek interjúk, illetve a járvány alatt is. Megkérdezésre kerültek kérdőív formában a vendéglátó egységek, leginkább Beregszász környékén, Munkácson. Olyan vállalkozók is nyilatkoztak, akik a megye idegenforgalmában részt vesznek. Tehát, amit el szeretnék mondani, az nem csak az én véleményen, hanem a kutatásom eredménye.

Az Ázsiából induló vírus a gazdaság minden színterét megingatta. A turizmus felfelé ívelő mutatói pillanatokon belül megtörtek. A turizmus világszervezete azt az adatot közölte, hogy a 2020-as évben 74 százalékot esett vissza a turizmus nemzetközi szinten. Kárpátalján a visszaesés teljes mértékben elmondható. Főleg azt lehet kiemelni, hogy megváltozott a vendégösszetétel, azaz erősödött a belső turizmus. A határon túlról érkező turisták, többek közt a magyarok száma néha elérte a nullát. Tudni kell, hogy Kárpátalja magyar lakta települései a magyar turistákból profitáltak. Ez a vendégkör eltűnt. Több vendéglátós elmondta, hogy sokszor pangás jellemezte ezt az időszakot. De voltak olyanok is, akik váltottak és az ukrán turisták fogadására készültek fel, mert arra számítanak, hogy most már inkább a belföldi turizmusra kell majd orientálódni, így náluk a 60-80 helyett csak 20-50 százalékos volt a visszaesés.

Közben 2021-ben Kárpátalja lakossága is megindult a megyei utazásokat tekintve. Inkább a természetjáró turizmus volt a közkedvelt, de az is inkább csak szűk családi körben.

A helyi lakosokra irányuló vendéglátók abban reménykednek, hogy a hosszú pandémia után nagyobb utazási vágy jellemzi majd őket.

A 21. században élünk és csodálatos dolog az, hogy megérett arra az emberiség, hogy felismerje az utazásnak, a pihenésnek a fontosságát. Mondjuk az ókorban is már tudatában voltak ennek, viszont akkor nem volt lehetőség arra, hogy sokan éljenek az utazás csodájával. A Jóisten annyi csodálatos helyet teremtett a világon. Úgy gondolom, hogy vétek lenne nem megismerni életünk során legalább egy kis részét. Ha nem is világi utazásokról beszélünk, de legalább a saját vidékünkön kötelező körülnézni. Egy kárpátaljai embernek kötelessége megismerni Kárpátalját, mert természeti, kulturális, ember alkotta forrásokban nagyon gazdag. Mielőtt elhagyná a hazáját, nézzen körül, hogy mit hagy itt.

Az utazás testi, lelki, szellemi feltöltődést nyújt. A mindennapokból egy kicsit ki tud billenteni. A rengeteg munka mellett hagyni kell egy kis szabadidőt. Semmi mást nem kell tenni, mint utazni, barátkozni, szabadnak lenni, örülni és emlékezni.

Bujna Zoltán, világutazó:

Az utazás gyerekkorom óta életemnek a része. Mind a mai napig az összes szabadságomat utazásra pazarlom. Ezt a pazarlást idézőjelek között értem. Úgy érzem, hogy az utazás, az olyan pénzköltés, olyan élmény, ami élete végéig elkíséri az embert. Amikor elindulok valahova, sőt, már előtte, izgalmi állapotba kerülök. Amikor megérkezek egy ismeretlen helyre, ott érdekelnek az emberek, az építészet, az ételek. Szeretek minél több dolgok megnézni, kipróbálni. Azt is mondhatnám, hogy aki nem utazik, az a könyvnek csak egyik oldalát olvassa. Aki pedig utazik, az képben van, például történelemben, politikában.

Visszatérés után az utazó sokkal jobban el tudja helyezni saját magát a hétköznapjaiban. Például, ha elmegyünk nyugatra, láthatjuk, hogy a gazdagabb embereknek is megvannak a saját problémáik, viszont keletebbre látjuk az ellenkezőjét: a szegényebbek is lehetnek boldogok. Ezután az emberben képződik egy kép. Rájön, hogy az ő életén kívül van még sok más élet, és sok más kultúra. Jó ezeket látni és tapasztalni.

Az utazás mindenképp megtöri a szürke hétköznapokat. Kár, hogy az ember nem utazhat sokkal többet. Én magam szeretek bringával utazni. Elég lassú eszköz ahhoz, hogy bármikor megálljak vele fotózni vagy beszélgetni, hogy lássam az életet magam körül, hogy egy faluban belássak a mellékutcákba. Viszont elég gyors ahhoz, hogy naponta akár 100-150 kilométert is megtegyek. Pár nap alatt át tudok vele haladni egy országon.

Bunda Fehér Rita

Kárpátalja.ma