Mondd el ma: „Itt a farsang, áll a bál…”
„…Heje-huja, vigalom!
Habos fánk a jutalom.
Mákos patkó, babkávé,
Értünk van a parádé.”
Csupa vidám ének és vers hirdeti, hogy farsang idején nincs helye a szomorúságnak. Nézzünk körül vidékünkön – mi hogyan farsangolunk, milyen élményeink kötődnek ehhez az időszakhoz, és egyáltalán miért is fontos?
Dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnök asszonya:
A farsang, mint tudjuk, a vallásos naptár szerint a Vízkereszt után kezdődik és hamvazószerdán ér véget. Ez az az időszak, amikor túl vagyunk Krisztus születésén, várjuk a fényt, a nappalok hosszabbodását. Ez egy olyan időszak, amikor bált, lakodalmat lehetett szervezni, ezért nagyon széleskörű hagyománya alakult ki különböző társadalmi rétegeknél: a nemeseknél, az iparosoknál és a parasztoknál is.
Ezt a hagyományt elevenítettük fel. A bállal egy kicsit vissza akarjuk hozni a kárpátaljai polgári élet hagyományait. Legyen alkalom kiöltözni, frizurát csináltatni, új ruhát venni az asszonyoknak, egyáltalán megidézni egy olyan világot, ami a 21. században már nincs jelen. Azért is fontos ez a rendezvényünk, mert minden korosztálynak meg kell adni a lehetőséget a szórakozásra. A diszkók világába már a harminc-negyven év fölöttiek nem nagyon férnek el. Itt pedig fiatalok és idősebbek is egyaránt kapnak lehetőséget arra, hogy táncolhassanak, és emellett jótékonykodhassanak, hiszen a bál szervezését mindig jótékonysági céllal tesszük. Az itt befolyt összegből (tombola, felajánlások, árverések) pályázatot hirdetünk a kárpátaljai művészeti iskolákban tanuló gyerekek tandíjára. Hiszen ilyen szegény világban a szülőnek sokszor el kell döntenie, hogy ruhát, cipőt vagy könyvet vesz-e a gyereknek, és sok esetben a művészeti iskoláról mondanak le.
A bálok alkalmával hazahívunk itt született művészeket, akik valamit teljesítettek bárhol a világban. Számunkra és a fiatalok számára nagyon fontos, hogy lássuk: ebből a környezetből is, ha valaki akar, kitart, elkötelezett, akkor karriert építhet. A bálunknak ez is az üzenete. Tehát egy tudatosan felépített rendezvényről van szó. És természetesen arról is szól, hogy kitáncoljuk a telet: addig táncolunk, míg a tél el nem menekül.
Ebben az évben ezt nem tudjuk megtenni. Éppen azon gondolkodom, hogyan tudnánk virtuális bált szervezni, hogy mégiscsak gyűjteni tudjunk a diákoknak.
Meg kell említenünk, hogy rajtunk kívül mások is szerveznek farsangi bált: a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, cserkészek, a görögkatolikus, római katolikus egyház, ifjúsági szervezetek. Egyébként a farsang farkát, az utolsó hétvégét nagy hajcihővel ünneplik meg például Velencében, vagy éppen a szláv lakosság is mászlyányica néven palacsinta-hétvégét tart, ezt követi a vajhagyó vasárnap, ami azt jelenti, hogy attól a naptól kezdve egészen a szigorú böjt végéig, azaz húsvétig még tejtermékeket sem fogyasztanak. Persze, ez sok helyen egyre inkább csak jelképes.
Kacsur Andrea színésznő, Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház:
A farsanggal először az iskolában, a magyar órán találkoztam, amikor a tanár ennek az időszaknak a szokásairól beszélt.
A farsang elsősorban a mulatságról, a torkoskodásról szól, és egyben a párválasztás időszaka is. Színházunknak van erről egy előadása is: a Dorottya, avagy a Dámák diadalma a Fársángon, melyet 1999-ben hoztunk létre Vidnyánszky Attila rendezésével. Ériszt játszottam. Ő az, aki a viszályt kelti, és nem nézi jó szemmel, hogy mindenki jól szórakozik. Fánkba bújt, melyet Dorottya megevett, és általa elkezdődtek a viszálykodások. Majd megjelenik Vénusz, aki csodálatossá teszi Dorottyát, és így férjhez megy. Nagyon szeretem ezt az előadást.
Akkor is közelebb kerültem a farsanghoz, amikor a fiam óvodába ment. Láttam, hogy mennyire élvezik ezt a gyerekek. Sőt, én is, mivel jelmezt kellett készítenem. Azt mondta nekem a fiam: „Anya, én dinoszaurusz szeretnék lenni.” Gondolkodtam, hogy hogy is oldjam meg. Aztán, hála Istennek, elég jól sikerült. Vettem egy kör asztalterítőt, amit háromszögre vágtam, összevarrtam. Lufit fújtam föl, amit beledugdostam a farkába, hogy az könnyű legyen, mert bírnia kellett maga után cipelni. Vettem egy barna kapucnis felsőt, hozzávarrtam. Meg taréjt varrtam rá: faroktól a feje búbjáig. De volt olyan farsangi cserkészbál, ahol mi, felnőtt szülők is beöltöztünk: én hercegnőnek, a férjem lovagnak, a gyerekek bohócnak.
Kárpátalján hagyománya van a farsangnak, művelik az emberek. Szeretek is farsangi bálon részt venni. Ilyenkor az emberek ellazulnak, jót szórakoznak, ismerkednek. Nem szeretem a telet, és tényleg búcsúztatom. Én a tavasz lánya vagyok, hiszen májusban születtem.
Bak Dávid néptáncos:
A népi hagyományokban eléggé jelentős helyen van a farsang. Amikor kilépünk a karácsonyi ünnepekből, ennek a teltségéből, újra kezdődik a kicsapongás időszaka, amikor mindenféle mulatságok, lakomák veszik kezdetét. Ez abból ered, hogy jön a tél vége. A régiek azt mondták, hogy ilyenkor a nap ereje meggyengül, és úgy hitték, hogy előjönnek a gonosz szellemek. Így próbálták hanggal, muzsikával, mindenféle zajkeltéssel, beöltözéssel elűzni a rosszat, és ezáltal a hideget, a telet is.
Ilyenkor a párválasztás is nagy szerepet kapott. A fiatalok igyekeztek párt találni, hogy a következő évben, ebben az időszakban megtörténhessen a házasság. Sokat csúfolták azokat a lányokat, legényeket, akik ilyenkor sem találtak maguknak párt. Mert, ugye, a bálok voltak azok az alkalmak, ahol a legtöbbet ismerkedtek.
Ami a legjobban él a mai napig is, az a búsójárás Magyarországon. Itt Kárpátalján jelen van a beöltözésnek a hagyománya, amit álarcos, maszkos bálnak neveznek. De azok a régi farsangi szokások már nem nagyon működnek, a saját szülőfalumban sem.
A tánchoz annyiban kapcsolódik ez az időszak, hogy több volt a bál: legénybál, leánybál, batyusbál, mind a farsanghoz kötődik.
Bonkaló Beáta hatodik osztályos tanuló:
Azért jó, hogy van farsang, mert olyankor búcsúztatjuk a telet, és együtt lehet a falu apraja-nagyja, ez egy régi népszokás.
Számomra a farsang szórakozást, mókát, kacagást jelent. És még az öcsém is velem jöhet.
Én már voltam cserkészbálon, hittanos és iskolai farsangokon is.
Bunda Fehér Rita
Kárpátalja.ma