Mondd el ma: vigyázat, parlagfű!
Ki ne találkozott volna már azzal a gyomnövénnyel, amely augusztusban és szeptemberben egyre több ember életét keseríti meg Kárpátalján is. Találkozunk vele és elmegyünk mellette… Vállat vonunk a tüsszögő, köhögő, fulladó ismerőseink panaszaira. Mit is tehetnénk… Inkább továbblépünk, mert még az is lehet, hogy koronavírus… Sose lehet tudni…
Vagy közbeavatkozhatunk? Négy személyt kerestem fel, akik elmondják gondolataikat a parlagfűről, és segítségünkre lehetnek a válasz megtalálásában.
Margitics Ildikó, a Szelíd Lovasközpont vezetője:
Szemviszketés, fulladás, és egyéb kellemetlen dolgok jutnak eszembe a parlagfű hallatán. Tizenegy éve küzdök az allergiával. Néha úgy érzem, hogy feladom, aztán erőt veszek magamon és harcolok. 2015-ben sikerült legyőznöm. Abban az évben tettem le a lovas vizsgámat, és ahhoz nagyon-nagyon sokat kellett készülnöm. Két órát lovagoltam mindennap, és flavonoidokat szedtem. Ennek eredménye lett a tünetmentes év. Tavaly pedig elmenekültem az allergia elől. Hollandiáig meg sem álltam. Az augusztust és szeptembert ott töltöttem. Józan paraszti ésszel arra gondoltam, hogy ott, ahol minden egyes centimétere ki van használva a földnek, ott parlagfű sincs. És bevált. Csodálatos volt. Egyébként sokat olvastam a parlagfűről, mint gyógynövényről, áttanulmányoztam, kóstolgattam és borzasztóan keserű, nem jött be.
Bíró András, honismereti vezető:
Találkozni sokszor találkozom a parlagfűvel, hiszen a Tiszta Kárpátalja mozgalom tagjaként számos alkalommal kaszáljuk a füvet különböző emlékhelyeken. Nyilvánvalóan ezeken a helyszíneken megjelenik ugyanúgy a parlagfű is, mint más gyomnövény. Honismereti vezetőként viszonylag gyakran előfordul, hogy a vendégeim között vannak olyanok, akik allergiásak rá. Azt tapasztalom, hogy ezek az emberek tudatában vannak annak, hogy milyen betegséggel rendelkeznek, ezért hoznak magukkal megfelelő gyógyszereket. Nagyobb tábor az, akik szerint a parlagfüvet irtani kell, hiszen ez államilag is szabályozott, Magyarországon mindenképp, ha nálunk nem is annyira. És persze, mint alternatíva, ott vannak a természetgyógyászok és más hozzáértő emberek, akik a fogyasztása mellett voksolnak. Ők azt mondják, hogy a növényt lehet nyersen fogyasztani, akár lekvárként elkészíteni, ami a meglévő allergiát is semlegesíti. Hála Istennek, én nem tartozom az allergiások közé, úgyhogy testközelből nem ismerem, hogy segít-e vagy sem ez a második módszer.
Jakab Eleonóra, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Kémia és Biológia tanszékének adjunktusa:
A parlagfű a fészkesvirágzatúak családjába tartozik. Legtöbb gyógynövényünkkel rokonságban van. Körülbelül az 1860-as években jelent meg először Európában.
Az allergén hatásáról nyilván szakavatottabban tudnak beszélni az orvosok. De az egy rögzített tény, hogy bizonyos embereknél allergiát okoz, és nagyon nagy mértékű terjedésre képes. A magvai több évtizedig megőrzik csírázó képességüket a talajban. Ami még érdekessége: a mag előcsírázik, ami azt jelenti, hogy nyár végén, ősszel a magvak lehullanak a talajba, és a téli fagyok beálltáig ott előcsíráznak. Majd áttelelnek, és tavasszal a kedvező időjárás következtében nagyon hamar életre kelnek.
Az allergiásoknak nagyon kellemetlen tűneteket okoznak. Ők az elszenvedői a lusta emberek tétlenségének, akik a kertjükben nem irtják a parlagfüvet. Korábban itt, Kárpátalján nagyobb mennyiségben tenyésztettek állatokat, nagyobb létszámú volt a csorda. Az állatok lelegelték a parlagfüvet a mezőkön, az árokpartokon, illetve kaszálva is volt a terület. Ma már nagyon kevesen foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel, rengeteg a megműveletlen terület, az utak mente sincs karban tartva. A házak tulajdonosai azzal védekezhetnek leginkább, hogy olyan növényzettel ültetik be a megműveletlen trészeket, amely teljes borítást ad a felszínre, mint például a borostyán. Vagy a füvesítés is jó megoldás, de csak abban az esetben, ha a füvet állandóan gondozzák, ami azt jelenti, hogy tíz centinél magasabbra nem engedik megnőni.
Pauk Volodimir, bőrgyógyász:
A parlagfű-allergia elsősorban a nyálkahártyát támadja meg, de sajnos a bőrön is meglátszanak a tünetek bőrpír formájában, ami viszketéssel, irritálással és enyhe lázzal is járhat. Nyílt testfelületről van szó, amely kontaktusban lehetett a parlagfűvel. Ezért figyelmeztessük az embereket, akik érzékenyek a parlagfűre, hogy kerüljék a növényt, vagy ha ez nem megoldható, akkor megfelelő öltözetben menjenek ki a szabadba.
Ha már jelentkeztek a tünetek, akkor mindenképpen le kell mosni a bőr felületét szappanos meleg vízzel. Az orvos védő bőrgyógyászati hormonális és gyulladáscsökkentő krémet javasol ilyenkor, továbbá valamilyen antihisztamint tabletta vagy injekció formájában.
Bunda Fehér Rita
Kárpátalja.ma