Régi tárgyak: a mustszűrő kas

Szerző: | 2020.09.24., 11:20 | Régi tárgyak

A szőlőszedés, avagy a szüret egyben nagy családi összejövetel volt még egy kisebb háztáji portán is. Ehhez elő kellett készülni, kimosni a kádakat, elővenni a darálót, a szőlőprést.

Ma is emlékszem, hogy szüret idején a leszedett szőlőt egyből a nagy darálóba öntöttük, s daráltuk bele egyenesen egy hatalmas kádba. A nap végére jól esett meríteni a friss szőlő levéből. Erre a „gyümölcslére” valóban mondhatjuk, hogy teljesen natúr és vitaminnal telített.

Régebben a szőlőfürtöket egyenesen a hatalmas kádakba öntötték, s kezdődhetett a taposás, ami a mustnyerés egyik módja volt. A nagy kádban mezítláb vagy csizmában taposták a szőlőt. Észak-Magyarországon és az Alföld nagyobb területein valószínűleg a középkorban is a taposás volt a mustnyerés elsődleges módja. Ez a szőlőlének a szilárd részektől való elválasztását szolgálta, amit általában nem követett sajtolás, de párosult a másodborok készítésének intenzív gyakorlatával.

A must szűrése mindig is elmaradhatatlan része volt a szőlőkészítés hosszú folyamatának. Ma is az. A technikai újítások mellett is ugyanaz maradt a lényeg. Ahhoz, hogy a frissen darált szőlő levéből meríthessünk, és megkóstolhassuk, szükség volt egy kisebb fonott kosárra. A kosarat belemélyesztjük a ledarált/taposott szőlőbe, s a benne összegyűlt léből egy bádoggal meríthetjük is a friss levet.

A mustszűrő kosarat általában fűzfavesszőből fonták. A direkt e célra készült darabok mélyebbek, néha tölcséralakúak voltak. De bármely kisebb vesszőkosár is alkalmas lehetett rá. A mustszűrő kosárnak általában két szemben elhelyezkedő füle volt, az alja pedig kerek formájú.

Az ilyen kosarakat nem volt nehéz beszerezni. A vesszőfonás, kosárfonás a múltban az egyik legelterjedtebb népi foglalkozás volt. Minden családnak volt és van ma is számos fonott kosara, melyet a gyümölcsszedéstől kezdve egyéb háztáji munkák során is tudnak használni.

Hamarosan újra megtelnek a hatalmas kádak szőlővel, az udvarokon pedig terjeng majd a finom must illata. Ne feledjünk meríteni a páratlan nedűből egy jókora bádoggal!

Gál Adél

Kárpátalja.ma

Pin It on Pinterest

Share This