Régi tárgyak: a petróleum lámpa

Kényes porcelán, és itt áll a zongorán
Egy fényes régi-régi-régi-régi lámpa.
Talpán zöld betűk: én vagyok a fény, a tűz,
Hogy láss az éjszakába’.
(Omega)

Gyermekkori emlékeim között felsejlenek azok az esték, amikor áramkimaradás miatt gyertya vagy a petróleumlámpa fénye világította meg a konyhát. A tanulással igyekeznem kellett, ha nem akartam a halvány szobában írni vagy olvasni. Áram volt ugyan a faluban, de sajnos minden második este lekapcsolták. Így a lámpák szinte minden házban szolgálatban voltak a villanyvilág elterjedése után is.

Igazi fénykorukat azonban a 19. század utolsó évtizedeiben élték. Ez volt a legelterjedtebb bel- és kültéri világításra szolgáló eszköz.
A néprajzi lexikon így ír róla: a petróleumlámpa gyári tömegtermék. Széles körű elterjedése a falusi élet polgárosodásának egyik legjellegzetesebb tárgyává vált. A petróleumlámpák általános használatbavétele a falusi művelődés szempontjából is jelentős előnnyel járt, mivel viszonylag olcsón üzemeltethető és nagy fényerejű világítószerkezetként a paraszti munkára kevéssé alkalmas téli időszakban délután és esténként a könyv- és újságolvasás lehetőségeit kiszélesítette.

A petróleumlámpáknak több típusa ismert. Voltak asztalra állíthatók, mennyezetre függeszthetők, melyekhez különféle lámpabúrákat is használtak. A lakószobákban, konyhákban, kamrákban, istállókban használták. Szabadban csak szélcsendes időben világíthattak petróleumlámpával. A szabadban használható speciális petróleumlámpa a viharlámpa volt, amelynek csak felső részén volt levegőnyílása, így csak rendkívül erős szél olthatta ki a lángját.

A petróleumlámpa használatának hátránya a lakás levegőjének szennyezése és a lámpakezelés viszonylagos munkaigényessége (gyakori tisztogatás) volt.

A lámpa egyszerűen működött: egy petróleummal átitatott kanóc felső végét gyújtották meg. Ez volt a fényforrás, melynek erősségét csavarszerkezettel lehetett szabályozni. A petróleumtartály legalul volt, s ehhez erősítették a kanócot szabályozó szerkezetet, illetve a lámpabúrát jelentő üveghengert.

Ahhoz, hogy a lámpa világítson, fel kellett tölteni a tartályt petróleummal, majd kis időt várni, míg a kanóc felszívja a folyadékot. Ezután már csak meg kellett gyújtani a kanóc tetejét gyufával.

Noha a petróleumlámpát teljes mértékben felváltotta a villanyvilágítás, eme régi tárgy emléke nem merült feledésbe. Bátran kijelenthetjük, hogy egyes régi tárgyaink, köztük az általunk bemutatott darab is, reneszánszukat élik. A petróleumlámpa, viharlámpa korszerű változatai a hétvégi házak, sátorozások fontos kellékei ma is. A lámpa népszerűségéhez nagyban hozzájárult az Omega együttes legnagyobb slágerei közé tartozó örökzöldje, mely az 10000 lépés című lemezen jelent meg 1969-ben Petróleumlámpa címmel, s melynek első sorait fentebb olvashatjuk.

Gál Adél
Kárpátalja.ma