Régi tárgyak: a szénvonó

Szerző: | 2019.12.19., 17:40 | Régi tárgyak

Szénvonó

Szénvonó, pemete és kemencelapát – mind olyan eszközök, melyek elengedhetetlenek voltak egykor a kemence használatához és a kenyér sütéséhez.

Előző cikkünkben a kemencét mutattuk be röviden. De maga az építmény mit sem ér, ha nincs olyan gazda, aki ért annak felfűtéséhez. Ha sütni szeretnénk a kemencében – és miért ne szeretnénk, hisz arra való –, mindig nagyon fontos, hogy kellőképpen forró legyen.

A kemence felfűtése 2-3 órát vesz igénybe. Ez idő alatt a benne lévő parazsat piszkafával és szénvonóval igazgatták. A végén pedig ez utóbbi segítségével ki tudták szedni a parazsat és a hamut a már forró kemencéből. A szénvonót egyes helyeken kuruglyának hívták.

A szénvonó egy rendkívül egyszerű eszköz. Mindössze egy hosszú nyélre erősített háromszög, vagy trapéz alakú lap. Alakra inkább egy kapára emlékeztet. Mivel a fa könnyen lángra kap, ezért használat előtt mindig vízbe mártották.

A bajelhárításban is előkerül a szénvonó. Kevesek számára ismert az a praktika, mely szerint a vihar elűzésének érdekében a kenyérsütő lapátot és a szénvonót az udvarra dobták, remélve, hogy abbamarad a szörnyű idő.

Hétköznapi használatát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy számos irodalmi műben, mesében előkerül.
„…a szegény ember kenyeret akart egyszer sütni. Be is fűtötte már a kemencét, de nem volt szénvonó lapátja, amivel a zsarátnokot kihúzta volna a kemencéből. Átküldte a lányát a szomszédba, hogy kérjen kölcsön egyet. A szomszédjában egy özvegyasszony lakott, annak is volt egy csúnya szeplős lánya, aki nem kellett az ördögnek se. Azt mondja ez az özvegyasszony a lánynak:
– Mondd meg apádnak, vegyék el engem feleségül, majd lesz szénvonó lapátja! – azért csak odaadta a szénvonó lapátot…” (Meserészlet)

Gál Adél
Kárpátalja.ma

Pin It on Pinterest

Share This