Régi tárgyak: a vászonzsák

A paraszti életforma szerves részét képezte a szövés. Télidőben szinte minden házban felállították az esztovátát (szövőszéket). Ezen szőttek minden olyan textíliát, mely a háztartásban nélkülözhetetlen volt. Készült ruhanemű, terítőnek, ágyneműnek, kendőknek való vászon, a lányok stafírungja, sőt, még zsák is.

Ma is a szoba éke lehetne egy szőttes abrosz, a gazdaságban pedig nagy hasznát vehetnék a vászonzsákoknak. És itt, a zsákoknál meg is állunk. A legalapvetőbb vászon volt, minden háztartásban szükség volt rá. A különféle dolgok tartására és szállítására egyaránt alkalmas volt.

A zsáknak hosszú, ám keskeny vásznat szőttek. Olyan darabokra vágták fel, hogy ketté tűrve megfelelő méretű zsákot kapjanak. Az oldalait összevarrták, majd kifordították. A zsákra megkötőt is varrtak. A madzagja úgy készült, hogy szája és oldalvarrása sarkába lyukat szúrtak s a lyukba kender-, lenrostból, papírból sodort, préselt madzagot húztak, kötöttek. A madzag lehetett odavarrott is.

A zsákvászon közepébe csíkot szőttek, s mivel az anyagot kettőbe hajtották általában a zsákkészítéshez, a csík természetszerűen ugyancsak általában mindkét oldalon végigment. Leggyakoribb, hogy hosszában fusson végig a csíkozás, de Erdélyből ismert a keresztcsíkozás is. A csíkozás nemcsak egyszerű mintaként szolgált, hanem ismertetőjel is volt. A színes, vörös vagy kék, illetve mindkét színű csíkozás a székelyeknél a módosság jele volt. Szatmárban a férjhez menő leánynak igyekeztek ilyet adni. Továbbá erről ismerték meg a zsákot a malomban. De megismerte a molnár is a csíkjáról, hogy melyik családé a zsák. Sokszor találkozunk olyan zsákokkal, ahol a csíkok mellett a gazda monogramja is látható volt.

A zsákokat általában liszt tárolására és szállítására használták. Erre a célra finomabb fonalból szőtték a vásznat. A durvább, a kender rostfonalából szőtt, varrt vászonzsák általános használatra szolgált.

A zsákoknak több fajtáját is megkülönböztették. Ismert volt a vékás-zsák (búzával töltve kb. 110 kg), melyet a szél- és vízimalmok vámszokása alakította ki és terjesztette el, az egyszerű zsák, vagy parasztzsák (búzával töltve kb. 80 kg), és a „zsidózsák” (búzával töltve kb. 65 kg).

Az újabb szokások szép csendesen kiszorították ezeket a tárgyakat a mindennapokból. A környezetkímélő és tartós vásznat felváltotta a műanyag. Utánpótlás nincs. Múzeumok textíliái között azonban szép számmal találkozunk még ezekkel.

Gál Adél

Kárpátalja.ma