Minden, amit tudni kell az örökösödésről

Az öröklésnek két módja van: végrendelet és törvény szerinti.

Az első esetben az öröklést az elhunyt akarata szerint végzik – a végrendeletnek megfelően.

A végrendelet írásban készül, az örökhagyó személyes aláírásával látja el, megjelölve annak elkészítésének helyét és idejét. A végrendeletet közjegyzőnek vagy más meghatalmazott tisztviselőnek kell igazolnia. Ilyen személyek lehetnek az érintett helyi önkormányzat tisztviselői, főorvosok és helyetteseik, ügyeletes orvosok, tengeri és folyami hajók kapitányai, expedícióvezetők, katonai egységek parancsnokai stb.

Az örökhagyó egy vagy több magán személyt jelölhet ki örököseként, függetlenül attól, hogy családi vagy rokoni kapcsolatban vannak-e. Az örökhagyó szintén örökösnek jelölhet meg jogi személyeket (cégeket, nonprofit szervezeteket stb.).

Az örökhagyó indokolás nélkül megfoszthatja a törvény örökösei közül bármely személy öröklésének jogát, kivéve azokat a személyeket, akik jogosultak az öröklés kötelező részesedésére.

Ne feledjük, hogy a kiskorúak, az örökhagyó felnőtt cselekvőképtelen gyermekei, a cselekvőképtelen özvegy és a cselekvőképtelen szülők a végrendelet tartalmától függetlenül öröklik annak a résznek a felét, amely mindegyiküknek járna törvényes öröklés esetén (kötelező részesedés).

Az örökhagyó a végrendeletében rendekezhet az egész vagyonáról vagy csak egy részéről. A vagyon, amelyik nem szerepel a végrendeletben, a törvény szabályai alapján kerül örökösödésre.

Az örökhagyónak bármikor jogában áll visszavonni a végrendeletet, új végrendeletet készíteni és azt megváltoztatni. A később készült végrendelet részben vagy egészben felmondja az előző végrendeletet, amennyiben az ellentmond annak.

Ha az örökhagyó a végrendeletben szereplő örökösök között csak az ő jogait osztotta el, akkor az általa kijelölt örökösökre átszállnak az örökhagyó feladatai (kötelezetségei, tartozásai) azon része, amely arányos az általuk kapott jogokkal.

Végrendelet híján a törvény szabályai szerint történik az örökösödés. A törvény öt örökösödési sort határoz meg.

• Az első sorba az örökhagyó gyermekei, beleértve az örökhagyó életében fogant és halála után született gyermekei, a túlélő házastársai és szülei tartoznak.
• A második sorba az örökhagyó testvérei, nagyszülei tartoznak.
• A harmadik sorba az örökhagyó nagybátyja és nagynénje tartoznak.
• A negyedik sorban olyan személyek vannak, akik az örökhagyóval együtt éltek legalább öt évig az örökhagyás megkezdése előtt egy családban.
• Az ötödik sorba az örökhagyó más rokonai tartoznak a hatodik rokonsági ágig.

Az említett sorrendet az érdekelt örökösök közjegyzői megállapodással megváltoztathatják.

Az örökösök örökösödési részesedése a törvény szerint egyenlő.

Az örökösök egymás közötti szóbeli megegyezéssel ingó vagyontárgyak esetén megváltoztathatják a részesedés nagyságát. Ingatlanok esetében az ilyen megállapodásnak írásbelinek kell lennie.

A vagyon megöröklése érdekében az örökösök az örökhagyó elhunyta után hat hónapon belül jelezniük kell örökösödési szándékukat közjegyzőnél való kérvény benyujtásával. Ha az említett hat hónap alatt a kérvény nem lesz benyújtva, akkor úgy fog számítani, hogy az örökség nem lett megörökölve. Az említett szabály nem vonatkozik azokra, akik az örökhagyóval együtt laktak a halála napján.

Popovics Sándor
ügyvéd