Civil szervezetek Kárpátalján: a „Shalom Alapítvány”

A zsidó vallásos élet kerete mindig és mindenhol a közösség, a kehila volt.

Intézményei a születéstől a halálig összefogták tagjai életútját. A közösségi élet szellemi és fizikai központja az imahely, a zsinagóga volt. A helyi, mostanra kis lélekszámú zsidó közösségek életéről keveset tudunk, zárt világukhoz nehéz közel kerülni. Beregszászban mára mindössze pár tucat zsidót számlálhatunk, noha a hatvanas években Beregszászon még jelentős zsidó lakosság élt. A közösség szellemi központjaként mára csak a kis zsinagóga maradt meg, mely barokkos homlokzattal díszeleg a Zrínyi utcában. A helyi zsidóság életéhez szorosan fűződik az alább bemutatott egyesület, a „Shalom Alapítvány” civil szervezet, mely tevékenységét a zsidó közösség és kultúra szolgálatának szenteli.
Az alapítvány tevékenységéről Togyeriska Erikával beszélgettem, aki mintegy fél éve a szervezet menedzsere.
A „Shalom Alapítványt” 2000. június 21-én hozták létre Beregszászban. Alapító tagjai között van Joseph Vays (USA) jelenlegi elnök, Hugo Gutman (USA), Ferenc Alter (Magyarország), Bernat Hoffman (Izrael), Ernő Goldberger (Ukrajna), Gyuszi Richter (Ukrajna), Tibor Weisz (USA), Paul Thomas (USA) és Marshall Katz (USA). Hivatalos bejegyzésére 2000. július 4-én került sor. A szervezet ukrán nyelvű hivatalos megnevezése: Громадська організація «Фундація Шалом», azaz Hromadska Organizacia „Fundacia Shalom”. Az alapítók mindegyike beregszászi gyökerekkel rendelkezik. Mindannyian fontosnak tartják annak a kis közösségnek a patronálását, mely egykor sokkal jelentősebb és nagyobb lélekszámú volt. Tevékenységük már 1993-ban elkezdődött, amikor is saját erőből nekiláttak a beregszászi zsidó temető felújításának és karbantartásának.
Az alapítvány létrehozásának célja a jótékonyság és az emberbaráti segítségnyújtás, továbbá társadalmi, oktatási, történelmi és egyéb, társadalmilag hasznos célok megvalósítása a Kárpátalján élő zsidó közösség történelmének megóvása érdekében. A célok közé tartozik a zsidó kulturális örökség és nemzeti értékek védelme és támogatása; a történelmi és a kulturális környezet, valamint az emlékhelyek, temetkezési helyek megőrzése és védelme; a betegek, fogyatékosak, egyedülállók, idősek egészségügyi ellátásában és szociális támogatásában való közreműködés; a lakosság társadalmi-gazdasági helyzetének javítása; a rászorulók, munkanélküliek és fogyatékosak társadalmi rehabilitációjának segítése, valamint azon személyek támogatása, akik fizikai vagy egyéb fogyatékosságuk miatt korlátozottak jogaik képviseletében.
„A „Shalom Alapítvány” sokrétű, és jelenleg több nagy projektje is van– mondta el Togyeriska Erika. – Legfontosabb cél a helyi zsidó kultúra megőrzése. Hiszen olyan közösségről és tagokról van szó, akik múltjuk kapcsán nem szívesen beszélnek magukról. Így szükséges, hogy ennek a kis közösségnek a sorsát valaki irányítsa fennmaradása és továbbélése érdekében.”
A jelenlegi zsidó közösséghez körülbelül 50 -80 fő tartozik, akik között az aktív tagok száma 20-30 fő. Különböző mértékű és formájú támogatásban részesülnek ezek a személyek: gyógyszerellátás, étkeztetés azok számára, akiknek nincsenek hozzátartozóik, és egyéb szociális jellegű segítséget is kapnak az ungvári székhelyű kárpátaljai Hesed Shpira jóvoltából.

Temető projekt

zsido temetoA beregszászi zsidó temető és az ott lévő imaterem egykor nagyon elhanyagolt állapotban volt. Felújítását és karbantartását az az önkéntesekből álló csoport kezdeményezte, akik később létrehozták a „Shalom” Alapítványt. A restaurációs folyamat első lépése egy megfelelő bejárat és a temető területén lévő járdák elkészítése volt. A felújítás támogatói és kezdeményezői a következő személyek voltak: Genadiy (Hugo) Gutman (USA), Joseph Vays (USA) és Alex Rosner (USA) valamint Simon Vays (USA) és Yuri Green (USA) is hozzájárult a felújítási folyamathoz. Ezt követően az imateremet is felújították. A munkafolyamat következő lépéseként megtörtént a terület bozótmentesítése, a tereprendezés, a kidőlt vagy kimozdult sírkövek helyreállítása, valamint a temetőt körülvevő fal javítása. Jelenleg egy gondnok folyamatosan felügyeli és karbantartja a temetőt, főleg azokat a sírokat, amelyeknek nincs gazdája, vagy túl messze élnek a hozzátartozók. A restaurációs munkák ezen része 1996-ban készült el, a folyamatos gondozás és karbantartás viszont elengedhetetlen a sírkövek süllyedése, valamint az időjárás és az évek okozta folyamatos rongálódás miatt.
Itt kell megemlítenünk még, hogy 2012-ben Marshall Katz (USA) egyenként lefényképezte a beregszászi sírköveket (körülbelül 5000 sírkő). Az azokon szereplő feliratok többnyelvű fordítása és kiadása folyamatban van.

Zsinagóga projekt

zsido zsinagogaA szervezet másik nagy projektje a beregszászi Zrínyi utcai zsinagóga felújítása. A Beregvidéken megtalálható számos zsidó emlékhely között jelentős helyet foglal el a beregszászi (ma is működő) zsinagóga. A II. világháború előtt Beregszász városában hét zsinagóga volt, mára azonban csak ez az egy maradt, amelyet a közösség gondoz és működtet. Amellett, hogy ez ad otthont vallásilag a felekezetnek, a központi zsinagógából is ide kerültek a bútorok és egyéb tárgyak. Így óriási jelentőséggel bír az egész közösség számára. Az épület a háborút követően egészen a közelmúltig nagyon rossz állapotban volt, mígnem 2012 őszén részben a magyar külügyminisztérium támogatásával, valamint adományok révén megkezdődött a régóta esedékes felújítása. A kis zsinagóga új homlokzatot és tetőszerkezetet kapott, a falakat megerősítették, a belső térben pedig teljes felújítás van folyamatban. Jelentős támogatást jelent e projekt kivitelezésében a Miniszterelnökség által létrehozott Holokauszt Emlékév – Civil Alap 2014 pályázati rendszerében nyert támogatás. A teljes körű felújítás befejezésére tízmillió forintnyi támogatást nyert a beregszászi „Shalom Alapítvány”. A munkálatok során azonban igyekeznek megőrizni azt a formát és arculatot, amilyen a zsinagóga egykor volt, hogy akik visszajönnek ide, azok úgy érezzék, mintha hazajöttek volna. Mert ez az épület a kapocs azon zsidók számára, akik elvándoroltak innen.

Múzeum projekt

Az alapítvány számára fontos, hogy felhívja az emberek figyelmét a zsidó kultúrára, hisz elenyésző a tagok száma, s sokan –főleg a fiatalok – nem is tudnak róla. Ezért is jött az ötlet Vays Józseftől, hogy szeretne egy, a zsidó kultúrát is bemutató Holokauszt múzeumot létesíteni a most felújítás alatt lévő zsinagógában. A múzeum megnyitásával talán kissé oldódik majd az a zártság, amely erre a kis közösségre jellemző. Különböző témakörökben kiállításokkal és interaktív előadásokkal szeretnék megismertetni a zsidóság múltját és jelenét. „Szeretnénk, ha a mai fiatalok is tudnák, hogy mit jelent zsidónak lenni most, és milyen áldozatokkal járt zsidónak lenni egykor, a nehezebb időkben”– mondta az alapítvány menedzsere.
A múzeum, mely látogatói központ is lesz egyben, több részből áll majd. A tárgyi kiállítás mellett tervben van egy, a zsidóság életét, kultúráját és történelmét bemutató szakirodalmi rész összeállítása, valamint az egykor és jelenleg használt imakönyvek gyűjteménye, melynek érdekessége, hogy ma is olvashatók benne azon családok nevei, akik valamikor használták az adott könyvet. Az alapítvány negyedikként egy interaktív részleg kialakítását tervezi, mely a kárpátaljai zsidósággal kapcsolatos videókat, hanganyagokat, interjúkat vagy akár történelmi filmek részleteit tartalmazza majd. A holokauszttal kapcsolatos megemlékezések is itt kapnának színteret.
„A zsinagóga átadása és a múzeum és látogatói központ megnyitása májusban esedékes – mondta el Togyeriska Erika. – A felújított zsinagóga az aktív hitélet gyakorlása mellett a helyi zsidóság kulturális központja is lenne. Az épület udvarán olyan emlékhelyeket avatunk majd, mint például a holokauszt emléksarok és gettó emlékmű, ahol emléktáblák jeleznék a holokauszt helyi áldozatainak nevét. Valamint emléktáblát kapnak azok a személyek, akik támogatták a felújítást.”
A „Shalom Alapítvány” projektjeinek létrejöttében nagy szerepe volt Magyarország Külügyminisztériumnak, valamint Magyarország Ungvári Főkonzulátusának, akik nemcsak a kezdeti lépésekben, hanem a továbbiakban is folyamatosan segítették és segítik az alapítvány munkáját. Így jutott például a múzeum egy jelentős könyvgyűjteményhez a Holokauszt témakörében, illetve alapvető technikai felszereléshez.
A szervezetnek az alapító tagok mellett több munkatársa van, akik együttes erővel munkálkodnak a projektek sikeres végrehajtásáért.
Az alapítvány azzal a felhívással fordul minden korábban Beregszászban élt vagy beregszászi gyökerekkel rendelkező személyhez, hogy támogassák tevékenységét. Azok, akik részt szeretnének venni az alapítvány jótékonysági tevékenységében, további részletekért és az esetleges anyagi támogatás kapcsán vegyék fel a kapcsolatot az alapítvánnyal!
Gál Adél
Kárpátalja.ma