Kárpátalja anno: 1941. június 26.: a Budapest-Kőrösmező vonat bombázása

Kassát 1941. június 26-án, délkeleti irányból érkező, majd ugyanarra távozó, felségjel nélküli repülőgépek 13 órakor 29 közepes bombával támadták meg.

A légitámadásnak 32 halálos áldozata, 82 sebesültje volt, 24 lakóházban, a Postapalotában, 2 laktanyában, az út- és közműhálózatban 3 millió pengőre becsült veszteséget okozott. A bombázókötelék vezérgépe később Enyickére dobott le egy bombát, amely nem robbant fel.
Erről és egy Kassán fel nem robbant bombáról megállapították, hogy szovjet gyártmány – ám e bizonyítékokat csak a támadás után egy hónappal hozták nyilvánosságra. Hasonló jellegű bombatámadásokat június 22-ét követően szovjet repülőgépek hajtottak végre román és szlovák városok ellen. 26-án szovjet vadászgépek géppuskával lőtték Rahó közelében a Budapest-Kőrösmező gyorsvonatot. Hárman meghaltak és hatan megsebesültek a támadásban.

Diplomáciai kapcsolat híján a kormány nem tehetett fel kérdést az ügy kapcsán a szovjet kormánynak. Horthy kormányzó még a kormány döntése előtt a légierőt megtorló akcióra utasította, az június 27-én intézett támadást szovjet városok ellen, július 1-jén egy 40 ezer fős magyar seregtest lépte át a szovjet határt. Bárdossy csak július 24-én kérte a parlament hozzájárulását, a jóváhagyás október 23-án született meg.

A hadsereg hivatalos közlése szerint az akciót szovjet gépek hajtották végre. Ezt a politikai vezetés elfogadta, Krúdy Ádám kassai repülőtér-parancsnok jelentését, aki német típusú gépeket ismert fel, Bárdossy mind az államfő, mind a parlament előtt eltitkolta. A kormány 26-án délután tartott ülésén csak Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter tartotta korainak a hadiállapot bejelentését, véleménye az volt, hogy várják meg, míg a németek politikai vonalon kérik a hadba lépést. A kormány azonban úgy döntött: „Magyarország a hadiállapotot a Szovjetunióval beálltnak tekinti”. Ezt Bárdossy a képviselőházban június 27-én jelentette be – holott a hadüzenet a parlament joga volt.

A kassai bombázás valódi elkövetői máig ismeretlenek. Egy német-román közös akció mellett szól a támadó gépek délkeleti repülési iránya, amely német és a román légiflotta fő erőinek báziskörlete, a Kárpátok és a Prut folyó közötti irányba vezetett. A kevésbé valószínű verziók között szerepel, hogy eltévedt szovjet gépek akciójáról volt szó, valamint, hogy az iglói repülőtérről német gépeken a Szovjetunióba dezertált szlovák pilóták bombázták volna a felvidéki várost.

A bombázással kapcsolatos vita napjainkban is folytatódik, és a rejtély máig megoldatlan. Újabb kutatások szerint – amelyek Werth Henrik vezérkari főnök szovjet fogságban tett vallomásaira hivatkoznak – a kassai bombázástól függetlenül már eldőlt, hogy Magyarország hadba lép 1941-ben a Szovjetunió ellen. Egy másik megközelítés szerint az akció magyarázatát a technikatörténetben kell keresni: a ledobott bombák rögzítésére szolgáló speciális szerkezet csak a szovjet légierőnek állt a rendelkezésére – e verzió értelmében Kassát valóban szovjet gépek szórták meg tévedésből a szlovákiai Eperjes helyett.
Forrás: mult-kor.hu