Kárpátalja anno: 50 képeslap Kárpátaljáról

Szerző: | 2021.03.01., 18:58 | Kárpátalja anno

Néhány a képeslapok közül (A Turisták Lapja 1940. évi 1. számából)

A Magyar Turista Egyesület (MTE) 1939 tavaszától kezdve az év utolsó hónapjáig készített felvételeket Kárpátalján. Az így összegyűjtött fényképekből aztán karácsonyra egy 50 darabos levelezőlap-sorozatot jelentetett meg. Hiánypótlásnak szánták a kiadványt, hiszen térségünkről korábban nem készült ilyen teljes – tájakat, embereket, településeket, életmódot bemutató –, magyar szerkesztésű összeállítás. Az MTE arra törekedett, hogy a levelezőlapok hűen tükrözzék a bemutatott vidékek sajátosságait, ugyanakkor művésziek is legyenek. A felvételeket dr. Pettier Gyula, Kotsis Ferenc, Fábián Dénes, Papp Dénes és Krizsán Endre készítette.

Sujtó Béla, a Turisták Lapja szerkesztője így jellemezte az MTE Kárpátaljáról kiadott képeslapsorozatát:

„Legmagasabb hegyünknek a 2058 m magas Hoverlának oldalából látjuk az ugyancsak tekintélyes Pietrosz (2020 m) csoportját. Egy másikon fenyvesekkel tarkított gyepes tisztások mögött feltűnik a valamivel magasabb Csernahora (2026 m). A Farcsaul (1961 m) pompás példája az erdő határai fölé emelkedő gyephavasnak. Magas hegyeket ábrázolnak a képek, a hegyformák mégis szelídek. Az avatott szemlélő a szeszélyes formákat nélkülöző, aránylag könnyen pusztuló homokkőhegyek beszédes példáit ismeri fel rajtuk. Ezek után igazán változatosan hat a sziklás Pikuj (1405 m) merészebb vonalaival. Előttünk van a Stoj teteje (1679 m) égnek meredő háromszögelő állványaival. A kép ugyan nem mutatja be, de megsejteti, hogy milyen nagyszerű körkilátás nyílhat róluk. Kárpátalján – gyephavasos csúcsai, tisztásos hegyoldalai révén – a szebbnél-szebb kilátásokban valósággal tobzódhatik az ember. Az egyik lap a Pliska oldalából Perecseny és Rónahavas, a másik a Plájról Volóc felé eső kilátást mutatja be. A kőrösmezői Mencsult (1405 m) ábrázoló kép ízelítőt ad Kárpátalja fenyveseiből. Rámutat a fenyőszálak hatalmas méreteire. A képsorozat nem feledkezik meg a völgyekről sem. Az Apsineci-vízfogógátat bemutató üde kép a faúsztatás céljait szolgáló műszaki berendezések példája. – Bájos a Kvasny vízfogó tava a benne fürdő fenyvesekkel, a címerünk hármas halmához hasonló hegycsoport a Pop Ivánnal (1940 m). – A fény és árny játéka teszi festőivé a Tiszavölgy egyik részletét megörökítő képet. – Látunk tutajosokat a Tiszán; a Fehér-Tisza egyik merész kanyarulatát feltüntető kép nehéz helyzetben mutatja be derék ruténjeinket, amint a folyó habot tajtékzó árján biztosan irányítják a hosszú fenyőszálakból rótt nehézkes tákolmányt. Egy kép a faszállítást örökíti meg. A szekeres gazda nehéz erdei úton féltő gonddal vezeti járomba fogott ökreit – A táj emberét ott látjuk a dús havasi legelőkre igyekvő borzas birkanyáj élén. A tiloló asszonyt ábrázoló kép ékes bizonysága annak, hogy errefelé még virágjában él a háziipar. A hétköznapok dolgos emberei mellett megjelennek a képen a rutének díszes ünneplőjükben is.

… – A fény mellett mindig ott leselkedik az árny. Az útszéli kövön megpihenő bocskoros öreg vándor képe művészi szimbóluma ennek az elesett, a csehek által annyira elhanyagolt nép nagy szegénységének. Erről beszélnek Volóc és Verecke fából ácsolt szalmakucsmás viskói is. – A sorozat nem feledkezik meg a tájba simuló zsindelytetős, módosabb faházakról sem, a Felsőszinevéri-völgy patakparti házikója a ködbevesző fenyvesek hátterével valósággal a mesék hangulatát érezteti. A táj legérdekesebb és legértékesebb épületei a régi fatemplomok. Négy egészen különböző példát látunk erre. Brusztura bizánci hatású új kőtemploma arról beszél, hogy itt tör be hazánkba a Kelet. A javorniki kápolna, a volóci útszéli fakereszt mind a nép vallásosságának bizonyságtételei. – A képek között kettő van olyan, amely erősebben dobogtatja meg a magyar szívet. A Vereckei szoros emléksziklás képe azt a helyet örökíti meg, ahol Árpád apánk honfoglaló őseinkkel az ország földjére lépett. Az Uzsoki hágó temetője a hősi emlékkel a vérzivataros világháborút idézi. A fényképes levelezőlapsorozat megörökítette a rónafüredi fürdőszállót, azután Egyesületünk menedékházait is…

…A képek a nyári Kárpátalját mutatják be. A fehér bundába öltözött tájat, a gyephavasok síparadicsomait ábrázoló lapok kiadása a közeljövő feladata…

…A Magyar Turista Egyesület a lapsorozat kiadásával nemcsak a turistatársadalomnak tett szolgálatot, hanem Kárpátalja népének, a vidéket felkereső üdülőknek és sportolóknak is.”

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Pin It on Pinterest

Share This