Kárpátalja anno: a gáti református templom
Kétszázhetven évvel ezelőtt, 1750. szeptember 3-án született meg az a határozat, mely lehetővé tette a gáti református közösség számára egy új templom építését.
A Kárpátaljai Megyei Levéltárban fennmaradt okirat szerint 1750. január 22-én vizsgálatot, azaz Oculata Revisiót tartottak Gáton. Ennek fényében adta ki a Királyi Helytartótanács szeptember 3-án azt a hatósági latin nyelvű okiratot, melyet Magyar László András fordításában ismerhetünk:
„Tisztelt Méltóságos, Nagytiszteletű, Tekintetes, Nagyságos, Nemzetes és Vitézlő Uraim, Ő Császári és Királyi Felsége bővebben tájékozódván … úgy határozott: …Ami pedig a Gath településen élő helvét vallású lakosokat illeti, továbbá azokat a fákat, amelyeket az új imahely megerősítése végett, előzetes király engedély nélkül összehordtak, mivel a templomot még nem építették fel, hanem az ez ügyben határozó magisztrátusi tiltásnak azonnal engedelmeskedtek, s mivel a vizsgálat alapján kiderült, hogy 1681. évben szabad vallásgyakorlati jogot nyertek, és ugyanezen év 26. törvénycikkelye alapján engedélyt kaptak rá, hogy régi imahelyüket a közelben felépítsék (?, a szöveg itt nehezen olvasható), Ő Magasságos Felsége kegyesen úgy döntött: noha az engedély nélküli építőanyag összehordásáért a vármegyei magisztrátusnak keményen meg kell rónia a nevezett lakosokat, nékik mégis az új imahely (fatemplom) építése a már összehordott anyagokból és gerendákból császári-királyi kegyelemből megengedtessék.”
Ezek után már semmi sem állt útjába az új templom felépítésének.
Azonban térjünk vissza a gáti gyülekezet történetének korábbi szakaszához: a településen 1599-ben már református közösség működött saját lelkipásztorral. A templomhoz és parókiához szükséges telket Bethlen Gábor erdélyi fejedelem adományozta a híveknek. Ezután épült fel a falu központjában egy kis fatemplom.
A katolikus hitre tért Báthory Zsófia azonban a birtokán lévő falut rekatolizálta, s 1681-ben bezáratta a református templomot, a gyülekezetet pedig feloszlatta.
A helyzet a későbbiekben sem javult, miután 1688-ban Zrínyi Ilona átadta a munkácsi várat a császáriaknak, a domíniumot átvevő szepesi királyi kamara ismét megtiltotta a munkácsi uradalomhoz tartozó településeken a református prédikátorok lelkészi szolgálatát és a hívők szabad vallásgyakorlatát.
Az enyhülés csak két évtizeddel később következett be, amikor II. Rákóczi Ferenc 1705. október 2-án jóváhagyta a szécsényi országgyűlés törvényeit. Az itt hozott 13. cikkely kimondta a három bevett felekezet, a katolikus, a református és az evangélikus szabad vallásgyakorlatát.
Ezt erősítette meg III. Károly 1731. március 21-én kiadott vallásügyi rendelete, a Carolina Resolutio. Ekkor döntöttek a gátiak egy új templom megépítése mellett. Az 1750-ben átadott faépületet azonban később lebontották, s 1828-ban tették le a napjainkban is álló istenháza alapjait. Hat évig tartó építési munkálatok után a 950 ülőhelyes templomot 1834. május 4-én szentelték fel, Tóth Mihály lelkész és Zanó András egyházgondnok idejében.
Az épület egyhajós, késő barokk stílusú. Belső terét többszakaszos dongaboltozat fedi. Fából készült szószékének formája sokszögű, koronáját díszesen faragták. A gáti templom ma is használatos három harangját az Ungvár melletti Kisgejőcön működő Egry Ferenc műhelyében öntötték.
A bronzból készült nagyharang domború díszítésű, virágsorral, szalagos babérággal, magyaros pávaszem mintával, alul indás akantuszlevél sorral.
Felirata: „Isten dicsőségére öntettek a gáti ref. hívek 1922. évben.”
A középső harangot szintén az előbbi esztendőben formázták bronzból, domború díszítéssel. Felül virág- és csillagsorral, szalagos babérággal, valamint lehajló tölgyfaágakkal, rajtuk makkokkal. Felirata: „Öntötte Egry Ferencz Kisgejőczön Isten dicsőségére a gáti ref. hivek Sütő Aron lelkész és Hard… gondnok idejében.”
Ugyanebben az időben készült a bronz kisharang, melyen szőlőfürt és virágfüzér a díszítés. Felirata: „Öntötte Egry Ferencz Kisgejőczön.” Alatta a következő sor: „Öntette a gáti Ref. Egyház 1925.”
Marosi Anita
Kárpátalja.ma