Kárpátalja anno: a Perényiek Nagyszőlősön

Szerző: | 2015.05.18., 09:00 | Kárpátalja anno

A Perényi család több évszázadon át Kárpátalja legnagyobb földbirtokosa volt, hatalmas birtokai Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros megyékben terültek el.

I. Zsigmond király 1399-ben adományozta Szőlős városát Perényi Péternek a törökök elleni hadjáratban 1398-ban, a Nyikopolnál (Bulgária) lezajlott csatában tanúsított vitézségéért, egyidejűleg ő lett a nagyszőlősi Kankó-vár, 1405-ben pedig a királyházai Nyalábvár ura is. Először Ugocsa megye, 1408-ban Máramaros, 1411-ben Zemplén, majd 1414-ben Abaúj és Ung megye főispánjává nevezték ki.

Perényi Ferenc a király főtárnokmestere volt. 1556-ban János Zsigmond oldalára pártolt át, ezért a király megostromoltatta a birtokában lévő nagyidai várat, a báró kénytelen volt Lengyelországba menekülni, ahonnan azonban rövidesen erős had élén tért vissza. Nagyszőlősön elfoglalta a szerzetesek kolostorát és közbirtokká tette annak tulajdonát. 1557-ben a császári csapatok ostrom alá vették és elfoglalták a nagyszőlősi várat, Perényi Ferencet és családját elfogták, javait elkobozták.

Jelentős szerepet játszott a Rákóczi-szabadságharcban báró Perényi Miklós. II. Rákóczi Ferenc ezredes-kapitánnyá, majd brigadérossá tette. 1709-től az egri vár parancsnoka volt.

Kimagasló személyisége volt a magyar történelemnek a Beregvégardóban 1783-ban született báró Perényi Zsigmond. 1805-ben Bereg vármegye főjegyzője, 1811-ben alispánja, országgyűlési képviselője lett. 1835-től töltötte be Ugocsa vármegye főispáni méltóságát, személyes kapcsolatokat alakított ki a reformkor csaknem valamennyi jeles személyiségével. Az országgyűlésben Kossuth Lajos pártjára állt. A szabadságharc folyamán a főrendiház tagja, 1848 októberétől pedig annak elnöke lett. 1849. április 14-én Debrecenben ő is aláírta Kossuth Lajos függetlenségi nyilatkozatát. 1849-ben, a világosi fegyverletétel után letartóztatták, Pesten haditörvényszék elé állították, halálra ítélték és kivégezték.

Fia, Perényi Zsigmond Bereg és Ugocsa vármegyék főispánja volt, 1867–1882-ben ő képviselte a nagyszőlősi kerületet a magyar országgyűlésben. A nagyszőlősi kerület országgyűlési képviselőjévé választották az ifjabb Perényi Zsigmondot is, aki 1903-tól Máramaros megye főispánja, 1913-tól 1917-ig a Tisza-kormány belügyi államtitkára volt.
A Perényi család leszármazottai 1944-ben, a zsidók elhurcolása után igyekeztek enyhíteni a gettóba zárt családok helyzetén, tartalékaikból élelmiszert juttattak nekik.

Nagyszőlős egyik szimbóluma a valószínűleg a XVI. század közepén épült Perényi-kastély. A hagyomány szerint mikor Perényi Zsigmond utoljára hagyta el a kastélyt, meghagyta, hogy addig ne zárják be a kaput, míg vissza nem jön. A város jó ideig megtartotta kérését, ezzel emlékezve vértanújára.

Pin It on Pinterest

Share This