Kárpátalja anno: az elveszett Thököly-kép
A néhány cikkel korábban a Kárpátalja anno sorozatban Zrínyi Ilonáról emlékeztünk meg Pap Tibor szavain keresztül. Ezúttal a fejedelemasszony második férjéről, Thököly Imréről írunk.
A Gyöngyösy Irodalmi Társaság 1912-ben megjelent évkönyvében olvashatunk Mihalik József tanulmányáról, melyet 1910. december 17-én mondott el egy felolvasó ülésen.
A tanulmány Thököly Imre egy régi, az ungvári püspöki palotában fellelt arcképéről szól. Az előadó beszámol arról, hogy egy évvel korábban fedezte fel az ungvári székesegyház kincsestárában azt a Thököly-t ábrázoló vásznat, mely megviselt állapotban került elő az egyik fiók mélyéről.
Hogy miként került a kép a székesegyház levéltárába, nem sikerült kideríteni. Azonban Mihalik József közbenjárására a püspökség restauráltatta a festményt.
A feladatot a képen található felirat szerint Endrődi S. végezte el, aki nagy valószínűséggel nem más, mint a kor híres restaurátora, Endrődi (Junga) Sebestyén (1862–1927).
Az immár felújított műalkotásról így beszélt Mihalik:
„A kép délcegen, élete virágjában, övig ábrázolva állítja elénk késmárki gróf Thököly Imrét, nemzeti küzdelmeink nagy alakját. Fejét páros gyöngysorral ékesített s kúpidomú zöld süvegben végződő fehér turbán födi, mit kurta fekete forgóval díszített drágaköves aranyboglár fog össze. Törökösen szabott aranypaszományos zöld köntöse fölé prémmel szegett vörös színű, kurta ujjú Zrinyi-mente van öltve, derekát öv szorítja át. Bal keze szabadon csüng alá, jobbjában hatalmának jelvényét, gerezdes buzogányát tartja.”
A továbbiakban Mihalik beszámol a kuruc hadvezér életéről, katonai pályájáról, majd részletesen felsorolja azokat az érveket, melyek alapján biztosak lehetünk abban, hogy a püspökségen talált festményen Thököly Imre látható.
A képre latinul az alábbi feliratot festették fel: „Prima meae vestis dedit haec insignia genti, horreo sic propria claudere veste genus.”
Mihalik fordításában ez annyit tesz: Ez a ruha adta az első ékességeket nememnek, – borzadok, hogy így saját ruhámban zárjam nemzetségemet.
Az előadó szerint a felirat nem egykorú a festménnyel, csak később került fel arra. Maga a kép a feltételezések szerint 1681-1682 után készülhetett. Festője ismeretlen, ám valószínűsíthető, hogy a művész élő modell alapján és Ungváron készítette az alkotást.
Mihalik így fejezte be értekezését a képről: „…hűséges, gondos megőrzése a kegyeletnek s a hazafiságnak egyaránt elsőrendű kötelessége.”
Sajnos az utókor nem tudta teljesíteni e kérést: Thököly ungvári festménye a múlt század zavaros évei alatt elveszett.
Marosi Anita
Kárpátalja.ma