Kárpátalja anno: Ladányi Anna, a ruszinok Blaha Lujzája
Ladányi Anna a ruszin nép Blaha Lujzája szeretne lenni címmel jelent meg egy rövidke írás Ladányi Anna énekes- és színművésznőről a Kárpáti Hiradó 1942. február 18-i számában.
„A kassai rádióban, ha fölcsendült egy kedves női szoprán és valami furcsa, szomorú ízű ruszin dalt énekelt, Kárpátalján örömmel erősítették meg a mikrofont, mert a ruszin nép csalogánya, Ladányi Anna külde el a rádió hullámain keresztül üzenetét a ruszin szívek felé.
– A dal és az ének jelentette számomra az életet – mondja Ladányi Anna. – Mindig az volt a vágyam, hogy azt jelentsem a ruszinság számára, amit Blaha Lujza jelentett a magyaroknak. Az éneket nemcsak tolmácsoltam, hanem ha könnyes dalt énekeltem, bizony kicsordultak a könnyeim és a vidám verssorok először az én arcomra csaltak mosolyt. Most az ének kibővült bennem. Most már több vagyok, mint énekes, színész.
Színész. Micsoda könnyedén és egyszerűen mondja ki Ladányi Anna ezt a szót. Valahogy érzi, hogy joga van hozzá. Talán tudat alatt is benne él, hogy ő most a ruszin színésznők legelsője. Nemcsak színházi iskolázottsága jogosítja őt föl arra, hogy elsőnek tartsuk, hanem az a tehetség, amellyel csak nagyon kevesek rendelkeznek. Ladányi Anna igaz művésze a szavaknak és a hangoknak. Igaz művésze az arc leheletfinom játékainak és igaz művésze az egész ruszinságnak.”
Ladányi Anna neve gyakran szerepel a korabeli újságokban. Ezek alapján tudjuk, hogy az 1936 márciusában Ungváron megalakult Ruszin Nemzeti Színház tagjaként Zilahy Lajos Süt a nap című komédiájába ő játszotta a postáskisasszonyt, Kalabiska Emil Folyik a Tisza… népi drámájában pedig ő volt a feleség, Mária.
A fenti képen balról jobbra az első hölgy Ladányi Anna, aki színésztársaival állt kamera elé. A fotó Jevgenyij Nedzelszkij irodalomtudós, újságíró 1941-ben megjelent, a kárpátaljai színház történetét bemutató Угро-русскій театръ című könyvében maradt fenn.
Marosi Anita
Kárpátalja.ma