Kárpátalja anno: Ráti Görögkatolikus Egyházközség

Rát települése az Ungvári járásban, Ungvártól 12 km-re található.

A 20. század elejéig két különálló községről, Kisrátról és Nagyrátról beszélhetünk, melyeket 1910-ben egyesítettek Rát néven. A településen már a 18. század első felétől éltek görögkatolikus vallásúak, de a Ráti Görögkatolikus Egyházközség csak 1947-től vált önállóvá, egészen a 20. század első feléig Kereknye filiájaként tartották nyilván.
Önállósulása után számos település, Csap, Kisgejőc, Nagygejőc, Téglás, Szürte, Ásvány, Salamon, Eszeny lett a leányegyházközsége.
Rát görögkatolikus templomát 1912-ben szentelték fel Szent György nagyvértanú tiszteletére. Az első oltárképet Boksay József festette, a jelenlegit – mely Szent Györgyöt, Szűz Máriát és Jézust ábrázolja – Soltész Zoltán készítette 1937-ben.
A görögkatolikus egyház eltörlésének időszakában a templomot a pravoszláv egyház használta, mely 1991-ben került vissza a görögkatolikus közösség tulajdonába.
A település görögkatolikus parókiája a 20. század elején épült, s 2011-ben újították fel.
A hívek lélekszáma 1792-ben Nagyráton 321, Kisráton 65 volt. 1847-ben az előbbi helységben 240, utóbbiban 53 görögkatolikus élt, míg 1915-ben 270 és 84 volt a görögkatolikusok száma. 1947-ben pedig már önálló egyházközségként katalogizálják Nagyrátot 321 hívővel, Kisráton pedig 65 görögkatolikus volt. Anyakönyvi adatait az egykori anyaegyházközségében (Kereknye) vezették 1782-től. Az önállóvá válás után is vezettek anyakönyvet Ráton, mely jelenleg az elkobzott és eddig vissza nem szolgáltatott dokumentumok között van.

Marosi Anita
Kárpátalja.ma