Kárpátalja anno: Ungvár magyar lakossága

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum őrzi ezt a régi képeslapot, melyet a Pátria Rt. adott ki Budapesten, s melyen Ungvár népességének adatait tüntették fel. A tusrajzot Pólya Tibor festőművész készítette 1920-ban a Magyar Nemzeti Szövetség megbízásából, mely számos irredenta kiáltványt adott ki.

Az Ungári képeslaphoz hasonlót készített többi között Pólya Temesvárról, Pozsonyról, Kassáról, Brassóról és Pécsről.

Az Ung-parti város lakosságát bemutató rajz leírása szerint az ungvári lakosság 80,3 %-a, egész pontosan 13 500 fő magyar nemzetiségű volt. Emellett az itt élők 7,2%-a szlováknak, 6,8%-a németnek, 3,8%-a ruszinnak vallotta magát.

A Wikipediában található adatokkal összehasonítva úgy tűnik, hogy ezek a számok a trianoni békeszerződés előtti 1910-es adatokhoz állnak a legközelebb. Ekkor Ungvár 16 919 lakosából 13 590 fő magyar, 1151 német, 1219 szlovák volt. Ebből 5481-en a római katolikus, 4473-an a görögkatolikus, 5305-en izraelita vallást gyakorolták.

Húsz év elteltével már 27 000-en lakták az Ung-parti várost, s a lakosság összetétele alaposan megváltozott: 1930-ban 8030 cseh vagy szlovák, 6260 ruszin, 5897 zsidó, 4499 magyar, 508 német és 53 lengyel, illetve néhány cigány nemzetiségű élt Ungváron.

A következő évtizedekben a magyar nemzetiségűek száma nem sokat változott Ungváron, ugyanakkor a megyeszékhely lakossága az 1930-as adatokhoz képest négyszeresére nőtt.

A 2001-ben megtartott legutolsó hivatalos népszámláláskor a 115 600 fős Ungváron még mindig 8000 magyar élt, miközben 89 900-an ukrán (és ruszin), 11 100-an orosz, 2500-an szlovák, 1700-an cigány nemzetiségűnek vallották magukat.

Azóta 14 év telt el. Vajon most hány magyar él a megyeszékhelyen?

Marosi Anita

Kárpátalja.ma