Kárpátalja anno: Turjamező: Ruszin kürtőskemence

Szerző: | 2013. 03. 11. 09:03 | Kárpátalja anno

A tűzhely a családi élet központja, és ennek átvitt jelentései a magyar nyelvben ma is elevenen élnek: háztűznézni (a menyasszony, vőlegény házát az esküvő előtt szemügyre venni), családi tűzhelyet alapítani (megházasodni, és külön házba költözni). Amikor az újasszonyt az újférj házába bevezették, körülvitték a tűzhelyen, és ezzel a család tagjává vált.
Talán a kemence tekinthető a legrégebbi tüzelőberendezésnek, amit az ember a tűz helyeként használt. A legegyszerűbb kemenceszerű szerkezetet már a legősibb időkben elkészíthették azzal, hogy a tüzet agyagba rakott kövekkel rakták körül. A korai kemencetípusoknak kéménye nem is volt, a füst a kemence száján át távozott a szabadba. Kialakulása során több szerkezeti és funkcionális variánsa jelent meg, attól függően, hogy milyen feladat végrehajtására alkalmazták: fűtő, sütő, sütő-fűtő, aszaló, olvasztó, szárító, égető kemencék stb.
Régészeti adatok szerint a magyar nyelvterületen a ma ismert kemenceformák az 1400-as évek közepén jelentek meg. Az ezt követő századok során a forma alig változott, azonban a kemencéhez kialakított kéményeket folyamatosan módosították. Az építéshez használatos anyagokban sem igen történt változás, a mai kemencékben azonban már felhasználunk modernnek számító építőanyagokat is.
Általánosságban elmondható, hogy a kemence fala egynemű anyagokból készült és készül ma is: agyag (sár), vályog, tégla, cserép, kályhacsempe stb. Ennek oka a közel azonos hőtágulás által biztosított együttmozgás.
A kemencék palástjának formai világa legalább olyan változatos, mint az építésükhöz felhasználható anyagok sokasága. Általános alaprajzokként kör-, és négyszögkemencék, míg legismertebb kemenceformákként a boglya-, sifon-, dongakemencék terjdetek el.
Kéményelrendezés szempontjából is megkülönböztetünk három típust: kémény nélküli, hátsókéményes és elsőkéményes. Ezek nem csupán a kémény elhelyezkedésében, hanem a kemence belső szerkezetében is különböznek egymástól.
A kemence, mint fűtőalkalmatosság a II. világháború után folyamatosan elvesztette jelentőségét és lassacskán eltűnt a vidéki, tanyás közösségekből is. Egy pár éve fedezték fel újból, de már megváltozott funkciójában kezdték ismét alkalmazni, és talán módi is lett a háznál egy kerti kemence.
Forrás: 5mp.eu

Pin It on Pinterest

Share This