Kárpátalja ma: a vucskómezői gejzír

Azt, hogy Kárpátalja természeti kincsekben gazdag, senki sem vonhatja kétségbe. Elég egy pillantást vetnünk a Kárpátok hágóira, a sebesen csörgedező hegyi patakokra, a hűs forrásokra, a színpompás virágokkal teli mezőkre, a nagy robajjal alázúduló vízesésekre, az erdők gazdag növény- és állatvilágára.

Hosszú évek, évtizedek sem lehetnek elegendőek, hogy kirándulásaink során felfedezzük mindazt a csodát, amelyet e vidék tartogat számunkra.

Ezek egyike a tengerszint felett 359 méter magasságban fekvő Vucskómező sós gejzírje. Az Ökörmezői járásban, Ökörmezőtől délre, a Nagyág folyó melletti települést még a XVI. században alapították, a Vucskó szó ruszinul kis szemet, szemecskét jelent.

A falu határban található gejzír naponta többször, 4-5 alkalommal tör ki, és 5-7 méter magasra lövi fel a vizet. A feltörő forró víznek magas a sótartalma, ezért az idők folyamán 30 cm-es sóréteg rakódott le a gejzír körül. A helyiek – ha sóra van szükségük – nem a boltba mennek, hanem a gejzír melletti sótáblából törnek le egy darabot.

A szovjet érában szanatóriumot akartak létesíteni a területen, de nem sikerült megoldani a gejzír elvezetését, így az építkezések abbamaradtak.

Vucskómezőn a gejzír mellett található egy nagy vastartalmú forrás, valamint a település messze földön híres méhészetéről. A méhek tiszteletére emlékművet is állítottak a faluban.

 Marosi Anita

Kárpátalja.ma