Az embergyűlöletről
Azt hinné az ember, hogy mivel iskolába járni kötelező, így mindenki találkozik a történelemmel. Még ha néha nem is figyel oda a tananyagra, legalább a holokauszt emlékezetébe belefut. És ha csak néha fülel oda arra, amit a történelemtanár mond, akkor hall olyasmiket is, hogy az emberek kreálta szélsőséges eszmék mekkora károkat tudnak okozni. A XXI. században még mindig nincs társadalmi egyenlőség, pedig igény lenne rá. Van helyette egy furcsa rákfene, a népek közötti békességet felzabáló gyilkos kór. Ma az embergyűlölet nevű betegségről fogok írni.
Szeretni a hazát teljesen normális dolog. Szeretni a saját népünket szintén az. A problémák ott kezdődnek, amikor a szeretet fanatizmussá válik. Amikor az ember kezdi azt hinni, hogy az ő eszméje, az ő népe vagy akármije a többi felett áll.
Ez nem csupán kellemetlen, hanem káros. Bármelyik nemzethez tartozó emberek is gyakorolják.
Az embergyűlölet olyan, mint a pestis, csak halált hoz magával.
Egy átkos kór, ami átadódik generációról generációra, és a jelek szerint nem lehet kiirtani – legalábbis eddig úgy tűnik. Az embergyűlölet nem emberi és nem isteni, hanem az istenképűségünk elcsúfítója.
Az embergyűlölet az, ami a teremtés koronájától eljuttat a haláltáborok tömegsírjaihoz.
És erre nem mentség sem a háború, sem a traumák, sem pedig a kisebbségi komplexus. Ezen problémákkal nyugodtan lehet fordulni pszichológusokhoz, azért vannak. Nagyszerűen fel lehet épülni minden lelki betegségből, akár egyénileg, akár csoportosan, 2025-ben sok-sok lehetőség áll rendelkezésre, ha van igény a gyógyulásra. Sok csoportnak, ha igénye nincs is, de szüksége lenne erre.
„Éljetek egymással békességben” – írja a Biblia, és ezzel a háromszavas felszólítással szerintem bármely nem deviáns vallás gyakorlója egyet tud érteni.
Ha nehéz ezt kivitelezni, mert a másikkal nem lehet kijönni, akkor simán csak nem kell ártani neki. Pont úgy, mint amikor az úton kikerüljük azt furcsa kutyát, amelyiknek szinte harapásra áll a szája. Ez ilyen egyszerű. Az ember felé futó éhező barnamedvét nem lehet kikerülni, minden(ki) mást igen.
Érdemes kisétálni az erdőbe, hallgatni és nézelődni egy kicsit. Az erdő társadalma példát mutat az embernek. Mennyi fű, fa, bokor él együtt!
Sokfélék, mégis méltóságteljesen elélnek egymás mellett, hacsak az ember nem támadja meg őket.
Kedves Olvasó! „Ma van hátralévő életed első napja[1]”. És ne merd elpazarolni akkora őrültségre, mint az embergyűlölet! Fogj egy maroknyi virágot inkább, és tömj be vele egy puskát, még annak is több értelme lenne, mint utálni csupán azért a másikat, mert nem olyan, mint te vagy én.
Sz. Kárpáthy Kata
[1] Ajánlom elolvasásra Christopher Pike Midnight Club című regényét, hogy jobban megértsd ezt a mondatot.
Nyitókép: MI illusztráció