Kopogtató – A vád: hazaárulás

Csak menjenek le végre ezek a fránya választások – hangoztattuk többször, belefáradva a politikai játszmák, a vádaskodások tömkelegébe. A választásokon túl vagyunk, a várt nyugalom viszont elmaradt: szinte pislogni sincs időnk a kárpátaljai magyarság ellen indított hadjárat támadásai között.

Az ukrán sajtóorgánumokat böngészve rendszeresen megtudhatjuk, hogy „szeparatisták vagyunk, akik fenyegetik Ukrajna egységét és területi integritását”. A napokban azonban szintet léptünk: az Ukrán Biztonsági Szolgálat szerint egyenesen hazaárulókká avanzsáltunk a nemzeti imádságunk elénekléséért.

A fogalomról

A hazaárulás az adott nemzet biztonsága ellen saját állampolgára(i) által elkövetett bűncselekmény. Hazaáruló, aki az országa területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn. Az ukrán jogszabályok között nem találtunk olyan törvénypontot, amely tiltaná az országban élő nemzeti kisebbségek szimbólumainak használatát. Találtunk viszont olyan pontokat, melyek garantálnak bizonyos jogokat:

Ukrajna nemzetiségi jogainak nyilatkozata (1991) kimondja, hogy:

1. CIKKELY

Az ukrán állam a területén élő minden népnek, nemzetiségi csoportnak, állampolgárnak garantálja az egyenlő politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogokat. A nemzetiségi jegyek alapján történő megkülönböztetés tilos, és azt törvény bünteti.

2. CIKKELY

Az ukrán állam minden nemzetiség számára garantálja a jogot hagyományos településeik megőrzésére, biztosítja számukra a nemzetiségi-közigazgatási egységek létét, magára vállalja minden nemzetiségi nyelv és kultúra fejlesztéséhez szükséges körülmények megteremtésének kötelezettségeit.

3. CIKKELY

Az ukrán állam minden népnek és nemzetiségi csoportnak garantálja a jogot anyanyelve használatára a társadalmi élet minden területén.

4. CIKKELY

Ukrajna minden nemzetiségű állampolgára számára garantált a jog a vallás gyakorlására, a nemzeti szimbólumok használatára, a nemzeti ünnepek méltatására, a népi hagyományos szertartásokon való részvéteire.

5. CIKKELY

Ukrajna területén törvény védi a népek és nemzetiségi csoportok történelmi és kulturális műemlékeit.

6. CIKKELY

Az ukrán állam minden nemzetiség számára garantálja a jogot, hogy saját kulturális központot, társaságot, egyletet, egyesülést hozzon létre. Ezek a szervezetek tevékenykedhetnek a nemzeti kultúra fejlesztése érdekében, a törvény által megadott rendben tömegrendezvényeket szervezhetnek, alapíthatnak nemzeti újságokat, folyóiratokat, kiadókat, múzeumokat, művészeti kollektívákat, színházakat, filmstúdiókat.

7. CIKKELY

A nemzeti kulturális központoknak és társaságoknak, a nemzetiségi kisebbségek képviselőinek joguk van szabadon kapcsolatot létesíteni történelmi hazájukkal.

Az ukrán nemzeti kisebbségekről szóló törvény (6. cikkely) értelmében:

„Az állam minden nemzetiségi kisebbség számára garantálja a nemzeti-kulturális autonómiához való jogot: az anyanyelv használatát és az anyanyelvi oktatást vagy az anyanyelv tanulását az állami oktatási intézményekben, illetve a nemzetiségi kulturális szövetségeken keresztül, továbbá a nemzetiségi kulturális hagyományok fejlesztését, a nemzeti jelképek használatát, a nemzeti ünnepek méltatását, a saját vallás gyakorlását, az irodalmi, művészeti, tömegtájékoztatási eszközök iránti igények kielégítését, nemzetiségi kulturális és oktatási intézmények létrehozását, valamint minden más tevékenységet, amely nem mond ellent a hatályos törvényeknek.”

Az ukrajnai nemzetiségek jogairól szóló nyilatkozat (4. cikkely) értelmében

„Minden ukrán állampolgárnak joga van szabad vallásgyakorlatra, nemzetiségi szimbólumainak használatára…”

Márpedig a magyar himnusz egyben nemzeti imádság is: a Magyar Református Énekeskönyv 346., a Római Katolikus Népi Énektár 365. éneke. Azokon a településeken, ahol az etnikai kisebbségek tömbben élnek, az állami mellett a nemzeti jelképek használatára is lehetőség van. A Szürtei kistérségben 68%-os a magyar lakosság aránya, így a hatályos törvények értelmében a képviselők nem szegtek szabályt azzal, hogy az ukrán himnuszt követően a magyar nemzeti imádságot is elénekelték. Ennek ellenére az Ukrán Biztonsági Szolgálat hazaárulást sejt az „ügy” mögött. Számunkra rejtély, hogyan jutott erre a következtetésre egy magát jogállamnak tituláló ország rendvédelmi egysége. Egy országé, mely – állítása szerint – demokratikus értékeket vall, az Európai Unióba igyekszik és mélyen elítéli a szovjet éra megfélemlítő módszereit.

Pallagi Marianna

Kárpátalja.ma

Kapcsolódó:

Az SZBU vizsgálja a Szürtei kistérség Himnusz-ügyét

Belügyminiszter-helyettes: nem törvényellenes a magyar himnusz éneklése Ukrajnában

Magyarország kijevi nagykövetségének nyilatkozata a Szürtei kistérség himnusz-ügye kapcsán

Hazaárulás vádjával indított eljárást himnusz-ügyben az SZBU