Kopogtató: konkrétumok, üres padok és ígéretek

Többször elidőzöm az éjfélkor felugró Facebook-emlékeimen. Szeretem felidézni milyen fotót, zenét vagy cikket osztottam meg egy, négy vagy hét évvel ezelőtt az adott napon, mert ilyenkor a posztokhoz társuló érzések is felelevenednek.

Ma egy 2017-es megosztást „dobott ki a gép”. Fotót egy gazdátlanul maradt ültetőkártyáról. A papiroson Lilija Hrinevics, akkori ukrán oktatási miniszter neve szerepelt. A rendezvény pedig a beregszászi magyar főiskola tanévnyitó ünnepsége volt. Most szerdán is árválkodott egy hasonló kártya, és egy el nem foglalt ülőhely a magyar felsőoktatási intézmény ünnepélyes tanévnyitóján. 2017-ben az oktatási minisztert, 2020-ban az ukrán külügyminisztert várták hiába.

Ígérete ellenére Dmitro Kuleba nem jelent meg a tanévnyitón, ahogy nem koszorúzta meg a kelet-ukrán harcokban elesett kárpátaljai katonák emlékhelyét sem Beregszász főterén. Megtette helyette magyarországi kollégája, Szijjártó Péter, aki nem mellesleg 3 millió euró értékű humanitárius segélyt hozott Kárpátaljára. Dmitro Kuleba köszönte szépen az 50 lélegeztetőgépet, majd egy ungvári körtefa előtt pózolva, mosollyal az arcán közölte a világgal, ők teljesítették a Velencei Bizottság kéréseit, és segítség ide vagy oda, nem módosítanak az anyanyelv használatát ellehetetlenítő oktatási törvényen. Meglepő? Sajnos nem.

Ugyan Kuleba nem ért el Beregszászig, nem maradtunk magas beosztású ukrán politikus nélkül: két nappal később az ukrán elnök érkezett Kárpátaljára. Szlovákiából, limuzinnal, miután üresen küldte haza a méregdrága magánrepülőt, amelyen odaérkezett. Cáratyuskákat megszégyenítő (kampányszagú) beszédet tartott Beregszászban Kárpátalja felvirágoztatásáról, és megfordult a beregszászi kórház udvarán is. Ő nem koszorúzott, nem érkezett védőfelszereléssel, de legalább elmondhatja magáról, hogy előnyös szelfiket készített a nővérkékkel (jó lett volna, ha a medikusok mutatnak neki pár fotót az épületekben uralkodó állapotokról is egy-két csíz között).

Amit hiányoltunk az ukrán elnök és külügyminiszter útjából, azok a konkrétumok a megye jövőjéről, az ígért felvirágoztatás hogyanjáról. Olyan konkrétumok, amit a magyar külügyminisztertől hallhattunk, mint a beregszászi kórház vagy a Csap–Záhony közötti híd felújítása, a Beregszászt elkerülő útszakasz megépítéséhez szükséges összeg biztosítása, autópálya a határátkelők közelébe, új átkelőhelyek nyitása, megfelelő védőeszközök biztosítása a kárpátaljai iskolák számára. Ha nincsenek konkrét tervek, hiányzik az anyagi fedezet, akkor talán illenék beismerni. A szomszédoknak pedig megköszönni a segítséget, mert az, hogy a fentieket Magyarországnak kell biztosítania Kárpátaljának, az Ukrajna vezetőinek kudarca és szégyene.

Végezetül kötelességünk megosztani az ukrán elnök bejelentését: lesz szőlészek és borászok napja Ukrajnában. Biztosan örömmel fogadják majd az ünnepet a kárpátaljai szőlészek és egykori bortermelők, akik most az ausztriai szőlősorokban dolgoznak a maguk és a családjuk boldogulásáért…

Pallagi Marianna

Kárpátalja.ma