Legendák Kárpátalján: Hogyan keletkezett a „legmagyarabb folyó”?

Vándorlásai alatt és megtelepedve a Kárpát-medencében a magyar nép két folyam karjaira bízta magát. E két folyam, a Duna és a Tisza közül a Tisza lett az a folyó, mely minden magyar ember szívébe kitörölhetetlenül befészkelte magát. Annak idején nagy költőnk, Juhász Gyula is megírta: „…míg bennünk lélek él és nóta, Tisza lesz a magyarok folyója”.
Nincs még egy folyó, mely ennyire szeszélyes, mégis ennyire békés lenne, és oly nagy szeretetet ébresztene a magyar szívében. Hajdanán a „legmagyarabb folyó” magyar földön eredt, és magyar földön ömlött a Dunába. Mára ez a kép megváltozott. Jelenleg mindkét ága az ukrán területnek számító zordon Kárpátokból indul kalandos útjára.tisza9
A Fekete-Tisza forrása az Okula-nyeregnél, Kőrösmezőtől húsz km-re, 1203 méterrel a tenger szintje felett található. A Fehér-Tisza forrását a szegedi GEO-ENVIRON Környezetvédő Egyesület és a rahói Kárpáti Bioszféra Rezervátum munkatársai több évig kutatták, végül 2000 októberében fedezték fel pontos helyét, mely az 1650 méter magas Asztag (Sztig)-csúcs oldalában, körülbelül 1400 méterrel a tengerszint felett található. A Fekete- és a Fehér-Tisza Rahónál, a város központjától nagyjából három kilométerre, a Tiszabogdány (Bohdan) felé vezető elágazásnál egyesül. Innen „szőke Tiszaként” iramodik az alföldnek, hogy a Kárpátok havasaiban összegyűjtött vizét nagyvonalúan a Dunának adja. Nem véletlenül kapták nevüket a Csornahora-hegységet két oldalról megkerülő tisza2folyók sem: ha vizüket nem kavarja épp eső vagy áradás, gyönyörű látványt nyújt a fehér és fekete árnyú vizek egyesülése, testvéri ölelkezése.
Szép Tisza folyónk őseinknek az élet egyik legfontosabb feltételét, a kristálytiszta vizet biztosította, de a habjaiban játszó halak az eleség biztosításához is nagyban hozzájárultak. Attila hunjai, Árpád honfoglalói, Rákóczi talpasai, a különböző népek támadásaitól meggyötört egyszerű nép e folyó partjain talált nyugalomra, felüdülésre. „Ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza…” – tartja a mondás. Nem meglepő hát, hogy az olykor csendes, szelíd, máskor haragos, csapongó sodrású drága Tisza alakját számos legenda, monda övezi. S bár, ahogy azt említettük, tudós emberek megtalálták már a forrásait, azért tudja jól partjait lakó népünk, honnan is ered a „legmagyarabb folyó”… Történetéttisza4 megtalálhatjuk a Tóth Béla szerkesztette Legeltetés a három sárkány pusztáján című mesegyűjteményben (Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest – 1984):
„Meg volt már teremtve az egész világ, megvoltak a hegyek, völgyek, kisebb és nagyobb folyók, csak még a Tisza állott ottan az Úr zsámolyánál. – Hát teveled mit csináljak, szegény fejeddel? – kérdi az Úristen. – Csak bízd rám, Atyám – mondja Jézus Krisztus -, majd eligazítom én! Azzal Jézus elővett egy aranyos ekét, elébe fogott egy szamarat, s azt mondja a Tiszának, hogy menjen utána mindenütt a barázdában. Azután nekivetette az ekét a földnek, szántotta a folyónak az ágyat, az pedig ment mindenütt a nyomában. Hanem szerteszéjjel igen sok cötkény (szamárkóró) volt mindenfelé, a szamár pedig éhes is volt, meg amint tudjuk, nagyon szereti is a cötkényt: egyikhez is hozzákapott, a másikhoz is, s nem haladt egyenesen, hanem ide-oda rángatta az ekét. Azért olyan girbe-gurba, csivirgős-csavargós a Tisza folyása.”

Kocsis Julianna
Kárpátalja.ma