Magyar feltalálók: Bláthy Ottó Titusz és a fogyasztásmérő

Sorozatunk előző részeit olvasgatva láthatjuk, hogy számos nélkülözhetetlen eszköz megalkotása kiváló tudósaink munkájának eredménye. Nemrég a transzformátorról szóltunk, és a mögötte álló Zipernowsky-Déri-Bláthy trióról. Az első kettőt részletesen is bemutattuk, Bláthy Ottó azonban ez idáig kimaradt a sorból. Lássuk tehát, mit köszönhetünk e lángelmének!
Bláthy Ottó 1860-ban született Tatán. 1882-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet a bécsi műegyetemen. 1883-ban lépett a már jól ismert Ganz-gyár kötelékébe mint gépszerkesztő. Kiemelkedő képességű ember volt. Gyorsan átlátta a problémákat, rendkívüli emlékezőtehetség jellemezte. Elsőként ismerte fel a mágneses Ohm-törvény gyakorlati alkalmazásának lehetőségét.
A kor akkori fellegváraként emlegetett Ganznál jobb helyet nem is találhatott volna magának. Itt kamatoztathatta egyedi képességeit, és szert tehetett további ismeretekre is. A műszaki tudományok mellett a csillagászat is érdekelte és e téren végzett kutatásai szintén lenyűgözték a szakmai közvélemény figyelmét. És akkor még nem beszéltünk a sakkjátékosok számára kidolgozott feladatgyűjteményről sem. Olyannyira otthon volt a témában, hogy egy rövid ideig még a Magyar Sakkszövetség elnöki tisztségét is elvállalta, valamint övé volt a világ leghosszabb sakkfeladványa is. Fejszámoló képessége nagyban megkönnyítette számára a problémák egyszerű és gyors átlátását, s azok megoldását.
A kezdeti időszakban a villamos gépek hőleadási törvényszerűségeivel foglalkozott. Kimondta, hogy egy vezető melegedése attól függ, hogy hány watt jut a hőleadó egység felületére. Szabadalmát egy évvel később be is nyújtotta, az egyenáramú dinamókhoz megszerkesztett öngerjesztő feszültségszabályozója pedig nagy segítséget jelentett a generátorok megtervezésénél. Ekkor már többen is felismerték a fiatal mérnök tehetségét.
1885-ben Déri Miksával és Zipernowsky Károllyal megalkották a transzformátoron alapuló új áramelosztási rendszert. Közös munkájuk az elektrotechnika egyik legfontosabb állomását jelentette – fogalmaz Köteles Viktória 88 magyar találmány című könyvében.
1887-től a váltakozó áramú generátorok párhuzamos kapcsolásával kísérletezett, amelyet rá egy évre egy olaszországi erőműben valósítottak meg. Világszenzációt jelentett, hogy elsőként kapcsolt össze hőerőművet vízi erőművel. 1889-ben megszerkesztette a róla elnevezett fogyasztásmérőt. Több hasonló szerkezet is ismert volt, de csupán Bláthyé vált be a gyakorlatban.

Gál Adél
Kárpátalja.ma