Magyar feltalálók: János Viktor és az Alfa Romeo

Az autók szerelmeseinek biztosan felcsillan a szemük az Alfa Romeo hallatán. Hát persze, hiszen egy klasszikus modellről van szó, amely saját korszakában nemcsak a küllemében, hanem a teljesítményében is felülmúlta az akkori gyártmányokat. A legendás jármű megalkotása a magyar származású olasz konstruktőr, János Viktor nevéhez fűződik.
Lássuk, hogyan jutott el a neves szakember a világhírnévig.
1891. április 22-én született San Giorgio Canavesében. Szülei már olaszosan Vittorio Jano néven anyakönyveztették, ám ő mindig szívesen vállalta magyarságát és nevét magyarul is. (http://www.mtva.hu/hu/sajto-es-fotoarchivum/10490-janos-viktor-magyar-szarmazasu-olasz-sportauto-konstruktor-fiat-alfa-romeo-lancia-autok-tervezoje-50-eve-halt-meg) Műszaki tekintélyként ismert apja a torinói katonai raktár vezetője volt, tehetségét Viktor tőle örökölhette. Már korán elleste apjától az autóépítés minden csínját-bínját. Tevékenységét olyan mesterien végezte, hogy húszévesen már a FIAT munkatársa volt. Innen több mint tíz évi munka után szegődött át az Alfa Romeóhoz.
De mi volt az Alfa Romeo? Az 1910-es évek közepén egy csődöt jelentett autógyár tulajdonjogát Nicola Romeo mérnök vásárolta meg. A többségében katonai és állami megrendelésre dolgozó gyárnak mellékága volt csak az autógyártás. Majd az első világháború idején egyre inkább megnőtt az igény az autógyártásra, ezért a cég több figyelmet szentelt ezen ág fejlesztésére, s ezzel elkezdődött a legendás autó, az Alfa Romeo diadalmenete.

A gyár autói egyre több versenyen szerepeltek, egyre gyakrabban mutatták be újabb és újabb típusukat, azonban a kisebb-nagyobb sikerek mellett győzniük sohasem sikerült.
A nagy áttörés 1923-ban érkezett – olvashatjuk Köteles Viktória 88 magyar találmány című könyvében –, amikor egy magyar származású konstruktőr került a gyárba. Ő volt János Viktor. Az általa tervezett P22-es modell az 1925-ös világbajnokságon elsőként futott be. A P2 minden idők egyik leggyorsabb Alfája lett. Ugyanakkor innentől számítható az is, hogy az autó márkajelzése egy babérkoszorúval egészült ki. Ez az embléma 1983-ig hirdette a nagynevű cég érdemeit.
A János Viktor által tervezett autók fő jellemzője a sportos forma mellett az elegancia volt. Megálmodójuk a magas mérnöki tudás mellett a legújabb technikai fejlesztéseket is felhasználta a járművek megalkotásához. Ebben rejlett a siker titka. Az autók sorra aratták a győzelmeket, külsejüket tekintve pedig koruk legszebb darabjai voltak.
János Viktor 1928-tól a gyár fejlesztési osztályának vezetője volt. Nemcsak megtervezte és kivitelezte autóit, de tesztelte is azokat. Az általa tervezett sportautók sorra nyerték a versenyeket.
1936-ban Jano tervei alapján készültek az Alfa Romeo 12C és a V12-es motorok is, de ez a típus nem volt sikeres. Ezzel magyarázzák, hogy 1937 végén János Viktor megvált az Alfa Romeótól. A továbbiakban a Lanciánál barátja, Enzo Ferrari számára tervezte járműveit. Itt alkotta meg a szintén legendás Lancia D50 Ferrari-modelljét, melyet a világversenyeken a legtöbb győzelmet elért autóként tartanak számon.
A mérnök élete a sikerek ellenére tragikusan ért véget. 1965-ben elvesztette a fiát, majd öngyilkos lett.

Gál Adél
Kárpátalja.ma