Magyar feltalálók: Járay Pál és az áramvonalas karosszéria

Szerző: | 2015.09.02., 16:42 | Magyar feltalálók

A járművek az idők folyamán rengeteg technikai fejlődésen mentek keresztül. Különböző technikai eszközök alkalmazásával tökéletesítették, hogy napjainkban kényelmesek és vonzóak legyenek. A járművek fejlődésének egyik állomása az áramvonalas karosszéria kialakítása volt.
A járművek áramlástanának úttörőjeként Járay Pált tatjuk számon, aki munkájával nagy hatást gyakorolt az autóipar fejlődésére. 1889-ben született, s már igen fiatalon élénken érdeklődött a műszaki tudományok iránt. Gimnáziumi tanulmányai után a Bécsi Műszaki Egyetemre iratkozott be. Diplomája megszerzését követően az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének kötelékében repülőgép-fejlesztéssel kezdett foglalkozni. 1913-ban áthelyezték Friedrichshafenbe, ahol a Zeppelin-léghajók áramlástani vizsgálatával bízták meg. Járay azt szerette volna meghatározni, hogy mi lehet ezeknek a légi járműveknek az optimális alakja, melynek alkalmazásával jelentős megtakarítást érhetnek el. Először elméleti síkon szerette volna megoldani a problémát, így egy analitikus egyenletet alkotott, mellyel a léghajók legkedvezőbb geometriai alakja meghatározható. Ennek eredményeként 1920-ban szabadalmaztatta a legkisebb légellenállású léghajóalakot, az elől lekerekített, hátul kúpban végződő forgástestet. Kutatásai nyomán a Zeppelin üzemeltetésének költsége csaknem a felére csökkent. Ezzel, a majdnem tökéletesnek mondható testtel Járay az áramlástannak egy egészen újszerű, korszakalkotó fejezetét nyitotta meg.
Érdeklődése ezután az autókra terelődött. Új formájú gépkocsiját, az „ideális járműalakot” 1921-ben szabadalmaztatta, döntött szélvédőt alkalmazott, a kerekeket a karosszéria alá helyezte, és az utasteret is csepp alakúra tervezte. Szabadalmával és fejlesztésével rámutatott arra, hogy nem elegendő az autók szögletes részeit lekerekíteni, hiszen a levegő csak bizonyos formákat részesít előnyben. Találmányát az autógyártók kezdetben igen közönyösen fogadták, s csak a ’20-as évek második felétől kezdték alkalmazni. Elgondolásainak testet öltött bizonyítéka a Chrysler Airflow és a Tatra 77 is – mindkét cég kénytelen-kelletlen jogdíjakat fizetett a feltalálónak. Az Audi, a Bugatti, a Voisin, az Adler, a Maybach és mások is merítettek Járay elképzeléseiből. Később a Mercedes is alkalmazta a fejlesztést.

jaray_pal_tatra77

A Járay által megálmodott autóforma akkor vált igazán híressé, amikor a legendás bogárhátú Volkswagen is ilyen formát öltött.
A felfedezés egyre terjedt, olyannyira, hogy egy idő után az áramvonalasság a versenypályákon is érvényesült. Sorra megdőltek a sebességrekordok, s a légellenállás csökkenése miatt az üzemanyag-fogyasztás is mintegy 30 százalékkal csökkent.
A Járay-féle alak légellenállása kiválónak mondható, emellett nem hagy maga mögött nagy légörvényt, ami a felvert por és sár kisebb mennyisége miatt lényeges. Eredményeit mind a mai napig tanítják, hasznosítják.
Az utakon legtovább a cseh Tatra autókon lehetett Járay-karosszériát látni. Napjaink kutatásai is azt bizonyítják, hogy a Járay Pál-féle járműalakok légellenállása a legkisebb, s az általa lefektetett elvek évtizedekkel megelőzték korukat. A kíméletlen konkurenciaharcnak köszönhetően azonban ma már nem annyira divatosak a klasszikusnak nevezett áramvonalas formák.
A tevékeny, sokoldalú alkotó szélerőművekkel, vasutaknál használatos légkompresszorokkal is foglalkozott, de a tévékészülékek működése is érdekelte. Pályafutását a zürichi Eidgenoessische Technische Hochschule (Svájci Állami Műszaki Főiskola) tanáraként fejezte be.

Gál Adél
Kárpátalja.ma

Pin It on Pinterest

Share This