Magyar feltalálók: Richter Gedeon és a gyógyszergyártás

Szerző: | 2015.01.06., 07:48 | Magyar feltalálók

Richter Gedeon

Télnek idején sajnos elég gyakoriak a megfázások és egyéb betegségek. Jómagam nem vagyok híve a piruláknak, inkább természetes gyógymódokat próbálok alkalmazni. De be kell látnom, hogy néha ez nem elegendő,szükségünk van a gyógyszerekre.
Napjainkban már ismeretlen az a módszer is, amikor a gyógyszertárak hátsó helyiségeiben keverték a különféle csodaszereket. A fiatalok többsége talán azt sem tudja, kinek köszönhetjük a nagyüzemi gyógyszergyártást. Pedig mint oly sok minden, ez is magyar gyökerekre tekint vissza. Talán ismerősnek cseng Richter Gedeon neve. Őt tartják a modern hazai gyógyszeripar megteremtőjének.
A gyógyszerész 1872-ben született Ecséden. Árvasága miatt már tizennyolc évesen gyógyszerészsegédnek állt, később pedig a budapesti tudományegyetem gyógyszerészeti szakán szerzett oklevelet – olvashatjuk Köteles Viktória 88 magyar találmány című könyvében. Külföldön hosszabb ideig tanulmányozta a nagyipari gyógyszergyártást. A módszerek elsajátítása mellett ekkor figyelt fel az akkor kibontakozó hormonkutatásra.
Hazatérve megvásárolt egy patikát, ahol organoterápiás gyógyszereket állított elő. Tevékenysége egyedülálló volt, mert nemzetközi viszonylatban is ő végzett először állati szerveken alapuló kutatásokat. 1907-ben családi vállalkozásként létrehozta Magyarország első gyógyszergyárát, melynek termékválasztéka a fertőtlenítőtől a láz- és gyulladáscsökkentőig terjedt. Az első világháború kitörésekor már 24 gyógyszerszabadalma volt. A második világháború elején a gyár már öt világrészre kiterjedő képviseleti hálózattal és tíz leányvállalattal rendelkezett. Ezzel a monarchia talán legnagyobb gyógyszergyárává vált. A vállalkozása folyamatosan növekedett. A XX. század közepére az üzem az egyik legismertebb külkereskedelmi vállalattá nőtte ki magát. Egyetlen titka az volt, hogy a kísérletek során elért eredményeket nagyon rövid idő alatt a gyakorlatba is átültették, s rövid időn belül ipari termelésben is megvalósították. Jó példa erre az inzulin, amit külföldön először 1921-ben állítottak elő, Richter gyára pedig már 1923-ban forgalmazta.
Az 1940-es évek azonban negatív változást hoztak Richter Gedeon életében. A zsidótörvények értelmében a neves gyógyszerészt először megfosztották tisztségétől, majd kitiltották saját gyárából. Richter néhány bizalmasa segítségével otthonról irányította a gyárat, de a nyilasok keze ide is elért. 1944 decemberében sorstársaival együtt a Dunába lőve lelte értelmetlen halálát.
A Richter-gyárban – a nyolcvanhat szabadalommal és a kilenc üzemmel, ahol közel ötszázan dolgoztak – a fejlődés nem állt meg. A második világháború után a gyárat államosították. Kőbányai Gyógyszerárugyár néven működött tovább. Külföldön persze továbbra is Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. néven ismerték. S csak 1991-től üzemelt újra Richter Gedeon Részvénytársaság néven.
A Richter honlapján olvashatjuk, hogy a gyár a legnagyobb sikerét a B12-vitamin saját eljáráson alapuló gyártása jelentette, és ezzel a készítményével a világpiacon is jelentős szerepet töltött be. A 60-as években a Szovjetunió vezető szállítója volt, a 70-es évektől pedig egyre nagyobb lett a nyugati exportja is.

richter_gedeon_logo

A kiváló munkatársaknak és szakértőknek köszönhetően a gyár némi veszteséggel ugyan, de átvészelte a XX. század történelmi viharait. Megőrizte pozícióját, és mára jelentős multinacionális gyógyszervállalattá fejlődött.
Mindezeket megismerve és tanulmányozva elszomorít az a gondolat, hogy volt egy ember, aki forradalmasította a gyógyszeripart, számos, ma már nélkülözhetetlen gyógyszert hozott létre, és mégis értelmetlen halállal végezte a Dunában. És főként az a kérdés foglalkoztat, hogy az akkori rendszer miért nem tartotta fontosnak e kitűnő elme tevékenységét? Ki tudja, milyen jelentős előrelépéssel szolgálta volna akkori és jelenlegi társadalmunkat…

Gál Adél
Kárpátalja.ma

Pin It on Pinterest

Share This