Irodalmi díjakat osztott a Libri

Rakovszky Zsuzsa Fortepan című verseskötetét és Bartis Attila A vége című regényét díjazta május 25-én a Libri a Budapest Music Centerben. Előbbi az irodalmi díjat, utóbbi az irodalmi közönségdíjat nyerte el – a két elismerést először ítélték oda. A nyerteseket 46 kiadó, 175 szerző 182 műve közül választották ki, a mozgalmat az olvasás népszerűsítése céljából hirdette meg a Libri.

A díjakra a szakmai zsűri és a közönség szavazhatott. A díjat elnyerő könyvek szerzői egy-egymillió forintot kaptak, illetve 25-25 millió forint értékű médiatámogatást, melyet bármely könyvük promóciójára felhasználhatnak.

A zsűri tagjai Fullajtár Andrea Jászai Mari-díjas színész, a Katona József Színház tagja, Bálint András Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, kritikus, a Móricz Zsigmond Társaság elnöke, valamint Károlyi Csaba irodalomkritikus, író, szerkesztő, az Élet és Irodalom munkatársa voltak. A zsűri moderátori szerepét Vitray Tamás újságíró töltötte be. Ők öten döntöttek arról, hogy a 10 döntős mű közül melyik kapja meg 2016-ban a Libri irodalmi díjat. A közönségdíjról az olvasók szavaztak.

A 10 döntős mű:

Bartis Attila: A vége

Dragomán György: Oroszlánkórus

Esterházy Péter–Szüts Miklós: A bűnös

Forgách András: Élő kötet nem marad

Nádasdy Ádám: A vastagbőrű mimóza

Rakovszky Zsuzsa: Fortepan

Réz Pál: Tények és Tanúk – Bokáig pezsgőben

Szvoren Edina: Az ország legjobb hóhéra

Térey János: A Legkisebb Jégkorszak

Ungváry Krisztián: Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban 1941–1944

Az esten a felolvasószobának berendezett színpadon Nádasdy Ádám mesélt arról, hogy mennyire fontos a közismert emberek társadalmi szerepvállalása – jelen esetben a melegkérdés kapcsán. „Mindenhez arc kell, amit el akar fogadtatni az ember” – emelte ki az író-műfordító, aki legutóbb (is) nagy fába vágta a fejszéjét: Dante Isteni színjátékát fordította újra, mely 2016-ban jelent meg.
Ungváry Krisztián a könyvét övező vitákról számolt be, mint mondta: műve természetesen nehezen választható le attól a politikai környezettől, amelyről szól, illetve az olvasó élményeiről. Az író kapott hideget-meleget a könyvvel kapcsolatban: nemrég azzal „vádolták”, hogy pozitív attitűddel fordul a Horthy-rendszerhez, illetve dicséri a honvédséget.

Fullajtár Andreától megtudtuk, hogy Forgách András Élő kötet nem marad című művének címe a titkosszolgálati aktákra utal: ha ezt rápecsételték egy dokumentumra, az onnantól kezdve nem volt kutatható anyag. Az író a beszélgetésen elmondta, hogy a könyv egyik motívuma édesanyja – aki harminc éve hunyt el – különös hallgatásai. A mű – mely Petri György szellemében íródott – olyan, mintha „újra megszültem volna az édesanyámat”.

Az esten Esterházy Péter szerzőtársa, Szüts Miklós festőművész számolt be az elkészült alkotásról, amelyet körülbelül három és fél éve találtak ki. Akkor 10 kicsi képhez született volna 10 véres történet, ám az eltelt idő után inkább egy könyvecskét festett tele a művész, és azt adta oda Esterházy Péternek, hogy abból írjon valamit.

Kovács Péter, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. vezérigazgatója beszédében kiemelte: nagyon erős listából kellett választaniuk a zsűri tagjainak, illetve a közönségnek. „Már az elején látszott, hogy bármelyikre voksolnak is, hibát nem tudnak elkövetni” – emelte ki a vezérigazgató, hozzátéve: egyik ország kortárs irodalmára sem cserélné el a magyart.

Szilágyi Zsófia, a zsűri egyik tagja elmondta, hogy a díjak célja kettős: egyrészt a 10 könyvet ünnepelik az elismeréssel, másrészt szeretnék ráirányítani az olvasók figyelmét a döntős művekre, illetve kifejezetten arra az egy szerzőre, aki a Libri irodalmi díjat kapja. „A mi történetünk most befejeződik, de reméljük, hogy sok történet el fog kezdődni az olvasó és a könyvek találkozásakor” – jegyezte meg az irodalomtörténész.

Károlyi Csaba zsűritag méltatásában kiemelte: az a mű, amelyik a Libri irodalmi díjat kapja, azt kérdezi, megragadható-e, megőrizhető-e mindaz, ami valaha történt. A könyv személyes hangú világ- és létösszegzésre vállalkozik, a fényképek emlékezete szóképek gazdagságát hívja elő, széppé válik a csúnya, jónak tűnik az is, ami rossz volt, a versbeszéd életet lehel a halottakba. A szerző Rakovszky Zsuzsa, a mű pedig a Fortepan című verseskötet.
A két díj mellett átadták a Libri irodalmi életműdíjat is, amellyel Réz Pálnak és munkásságának állítanak emléket. Az egyszeri díjjal 7,5 millió forint jár, amelyet a könyv (Réz Pál: Tények és Tanúk – Bokáig pezsgőben) promóciójára lehet fordítani, illetve a Libri is mindent meg fog tenni, hogy minél több emberhez eljusson a hangos memoár. A díjat a májusban elhunyt irodalomtörténész fia, Réz Mihály vette át.

Szíjjártó Anita