2016. június 5., vasárnap

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Ferdinánd – germán eredetű; jelentése: béke + merész.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Egy csomó minden csak úgy megtörténik veled, keresned sem kell, betoppan az életedbe. Inkább arról van szó, hogy amikor a sors felajánl neked valamit, akkor választhatsz, hogy elfogadod-e vagy visszautasítod. De miután döntöttél, menned kell az utadon előre, és jobb, ha nem nézel vissza többet.”

Agatha Christie

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-938ac7-12ce”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Kovács Vilmos (Gát, 1927. június 5. – Budapest, 1977. november 13.) Költő, író. 1938-39-ben Beregszászban, 1939 és 1945 között Munkácson élt. 1945-ben érettségizett a munkácsi kereskedelmi iskolában. 1947-48-ban a beregszászi terményforgalmi vállalat könyvelője, majd egy évig szülőfaluja tanácsának vb-titkára volt. 1949-ben újra Munkácsra került. Öt évig az adóhivatal tisztviselőjeként dolgozott, közben a lvovi pénzügyi-közgazdasági főiskola levelező tagozatán tanult, de diplomát nem szerzett. Ezt követően a munkácsi Prapor   Peremohi című ukrán nyelvű járási lap könyvelője és munkatársa lett. 1958-tól 1971-ig a Kárpátontúli Könyv-és Lapkiadó magyar osztályának szerkesztője, majd vezető szerkesztőjeként dolgozott. 1955-től írt, ekkor jelent meg első írása a Szovjet-Kárpátontúl című almanachban. 1961-ben tagja lett a Szovjetunió Írószövetségének. Magyarra fordította többek között Korolenko és Sevcsenko írásait. 1965-ben, hosszas huzavona után, Ungváron kiadták Holnap is élünk című regényét, amit azonban hamarosan kivontak a forgalomból, s eltüntettek a könyvtárakból. Szeretettel és felelősséggel nevelte, támogatta az ungvári Forrás stúdió (1967-1971) fiataljait. 1971-ben eltanácsolták állásából. Ezután nélkülözések között, rákényszerített magányban élt. Egyre súlyosbodó rákja ellenére a magyarság őstörténetével foglalkozó munkát írt. 1977-ben Budapestre költözött, de három héttel áttelepülése után elhunyt. Kötetei: Vallani kell, Uzshorod, 1957; Tavaszi viharok, Uzshorod, 1959.; Lázas a Föld,  Uzshorod,  1962.; Veszennyaja burja, Moszkva, 1963.; Holnap is élünk Uzshorod, 1965.; Csillagfénynél, Uzsgorod, 1968.;

 Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–        Gobbi Hilda Kossuth-díjas színésznő (1913) drámai jellemszínész, sokszínű kifejező egyéniség volt, ő kezdeményezte az idős színészeket befogadó otthon létesítését.

–       Hess András budai műhelyében kinyomtatja az ún. Budai krónikát (1473)

–       Gábor Dénes mérnök (1900) a „holográfiai módszer felfedezéséért és a fejlesztéshez való hozzájárulásért” 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott.

 Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-78ac7-12ce”][vc_column_text]MI AKADÁLYOZ ABBAN? HOGY MÁSOKNAK SZOLGÁLJ? (3)

 

„De azok, mit sem törődve ezzel, elmentek…” (Máté 22:5)

 

Közömbösség. Egy ismert humorista szellemes mondása: „A tudósok ma bejelentették, hogy megtalálták az apátia ellenszerét. De azt állítják, hogy ez senkit sem érdekelt.” Kommunikéciós szempontból ez sokunkra igaz lehet> nem törődünk azzal, milyen a kapcsolatunk. Talán nem feltétlenül érezzük magunkat felsőbbrendűnek másoknál, de nem is teszünk lépéseket annak érdekében, hogy jobban megismerjük a másikat. Miért? Mert az kemény munkát igényel! Valójában a közömbösség az önzés egyik formája, ami akadályozza a kapcsolatok kialakítását. George Eliot angol író ezt így fogalmazta meg: „Próbálj e nagy világon törődni valamivel a saját önző vágyaid kielégítésén kívül! A jó foglalkoztasson gondolatban és cselekedetben – olyan jó, ami nem csupán számodra jó! Vedd észre mások élettét is a sajátodon kívül! Lásd meg, mik a gondjaik, milyen szenvedéseket hordoznak!” Az emberek igazán értékelik, ha bármilyen kis erőfeszítést is teszel azért, hogy az ő szemszögükből próbáld nézni a dolgokat. Pál azt írja: „a testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők” (Róma 12:10). Mindenki küzd valamilyen félelemmel, vagy vív valamilyen más csatát, és ha figyelmes és érzékeny vagy, Isten adni fog olyan szavakat, amivel felemelheted a másik embert. Ézsaiás azt mondta: „Az én Uram, az Úr, megtanított engem mint tanítványát beszélni, hogy tudjam szólni igéjét az elfáradtaknak” (Ézsaiás 50:4). Micsoda ajándék, ha fel tudunk emelni valakit, aki nehézségekkel küzd.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-28ac7-12ce” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Bonifác püspök és vértanú

Angliában született 673 körül. Eredeti neve Winfried volt. Szent Benedek rendjébe lépett és nagy áldozattal vállalt missziós utakat, 719-ben a germánok megtérítésére indult. Szerzetestársaival együtt fáradhatatlanul dolgozott a hit terjedéséért. Püspökké szentelése után a mainzi egyházmegyét kormányozta, számos egyházmegyét alapított és újított meg Bajorországban, Türingiában és a frankok földjén. Zsinatokat is tartott, és törvényeket hozott. Amikor a frízeket térítette, a pogányok megölték társaival együtt 754. június 5-én. Testét az általa alapított fuldai monostorban temették el.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]