„Kismesterek” a szövőszék és a korong mellett
Szövéssel és agyagozással folytatódott nemrégiben a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület által az elmúlt évben elindított Népi mesterségek átörökítése program. A Lakiteleki Népfőiskola támogatásával elindított, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával folytatódó sorozat célja a hagyományos népi mesterségek és a kárpátaljai értékek népszerűsítése vidékünkön elsősorban az iskolások körében.
A foglalkozásokon mindig egy, az adott területre jellemző mesterséget mutatnak be hozzáértő szakmabeliek az iskoláscsoportoknak.
A tiszasalamoni, tiszaásványi, csapi és nagydobronyi iskolások a Nagyberegi Középiskolában a szövéssel ismerkedtek. A nagyberegi az egyetlen olyan iskola vidékünkön, amelyben tanórák keretében folyik a szövés oktatása a 10–11. osztályban. A tanintézmény szakoktatója, Furman Éva a középiskola történetéről mesélt az ungvári járási diákoknak. Megtekintették az iskola szőttesmúzeumát, melyben több mint 1000 tárgy mutatja be Nagybereg történetét, a hagyományos népi kultúra darabkáit, a szövéshez használt eszközöket, a paraszti lakóház berendezési tárgyait, tisztaszobáját, konyháját.
A szaktanteremben Furman Éva tanárnő Tóth Éva, az iskola munkatársa közreműködésével bemutatta, hogyan kell felvetni, felhúzni, befogni a szálakat a szövőszékbe. Demonstrálta a csipkeszövést és a szedettes technikát is (ezt a két technikát oktatják az iskolában). A szövést természetesen minden érdeklődő kipróbálta.
Eszenyben, Nagygejőcön és Szürtében Hidi Endre keramikus tartott foglalkozást. Bemutatta néhány munkáját (fő a motiváció), s beszélt az iskolásoknak az alapanyag, az agyag beszerzéséről, a mesterség mibenlétéről, a különböző kerámiák elkészítéséről, a kész munkák égetéséről. A mester segítségével minden résztvevő készített egy-egy csuprot, tányért a korongon. Műveiket haza is vihették, így több településre is eljutott a hír: milyen remek dolog alkotni. S mint Kriczky Beátától, a Szürtei Középiskola igazgatóhelyettesétől megtudtuk: a gyerkőcök visszavárják „az agyagos bácsit”.
E. M.