Porosenko üdvözölte az EU-szankciók meghosszabbítását Oroszországgal szemben

Petro Porosenko ukrán elnök üdvözölte pénteken, hogy az Európai Unió egy évvel meghosszabbította az Oroszország ellen a Krím félsziget elcsatolása miatt hozott szankcióit.

Az államfő Facebook-üzenetében aláhúzta: folytatja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy az EU vezetői hasonló határozatot hozzanak a „Donyec-medence megszállása miatt” Oroszországgal szemben hozott büntetőintézkedéseiket illetően is.

„Folytatjuk küzdelmünket mindaddig, amíg Oroszország el nem engedi az ukrán Krímet és az ukrán Donyec-medencét” – hangoztatta Porosenko.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter pénteki sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy jelenleg 12 ukrán politikai bebörtönzött van Oroszország területén, 16 a Krím félszigeten, és még sokan mások a Donyec-medence oroszbarát szakadárok által ellenőrzött területein. A kijevi diplomácia vezetője elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Krímből Oroszországba szállítanak át ukrán politikai foglyokat „azt a benyomást keltve, mintha a félsziget az Oroszországi Föderáció része lenne”.

„A civilizált világ összes politikusának mindenfajta megbeszélését Oroszország képviselőivel a Krím megszállásának kérdésével kell kezdenie, és azzal, mi folyik a Donyec-medencében” – szögezte le Klimkin. Hozzátette, hogy egyesíteniük kell erőfeszítéseiket az ukrán politikai bebörtönzöttek kiszabadítása érdekében.

Irina Herascsenko parlamenti alelnök, a Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló minszki összekötő csoport humanitárius kérdésekkel foglalkozó tagja előző napi sajtótájékoztatóján közölte, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) adatai alapján jelenleg 112 ukránt tartanak fogságban a Moszkva által támogatott szakadárok a Donyec-medencében. Hozzátette, hogy az összekötő csoport másfél éves működése alatt 80 foglyot sikerült Kijevnek kiszabadítania.

„Semmi kétségünk afelől, hogy a Kremlben vannak a donyecki és luhanszki alagsorok kulcsai (ahol az ukrán foglyokat őrzik)” – emelte ki az alelnök. Hangsúlyozta: Oroszország gyakorlatilag a fogságban tartottakkal zsarolja Ukrajnát, szabadon engedésüket ugyanis ahhoz köti, hogy Kijev mielőbb rendezze meg a helyi választásokat a kelet-ukrajnai szakadár területeken.