Meghalt az orosz űrtechnika atyja

Borisz Csertok a rakéták és különböző űreszközök irányítóberendezéseinek kifejlesztésével és gyártásával foglalkozott. 99 éves volt.

Kilencvenkilenc éves korában szerdán elhunyt Borisz Csertok, az orosz űrtechnika „pátriárkájának” nevezett híres akadémikus, rakétakonstruktőr.

Az idős tudós, aki az orosz űrkutatás atyja, Szergej Koroljov munkatársa volt, műszaki-tudományos munkássága során a rakéták és különböző űreszközök irányítóberendezéseinek kifejlesztésével és gyártásával foglalkozott.

1912. március 1-jén született a lengyelországi Lódzban. Családja az első világháború kezdetén költözött át Moszkvába. Már az iskolában érdekelte a rádió-és az elektrotechnika. Több találmánya volt egyszerű hegesztő munkásként. A harmincas évektől repülőgépüzemekben és Bolhovityinov kísérleti tervező irodájában végezte munkáját, ahonnan számos kiemelkedő repülő-és rakétakonstruktőr került ki.

Még nem volt felsőfokú diplomája 1936-ban, amikor a sarki expedíciós repülőgépek elektromos berendezéseit gyártó üzem vezető mérnökévé nevezték ki. A második világháború idején az első rakétaromboló, a BI-1-es létrehozatalában is részt vett. Eljutott Berlinig, ahol a Reichstag falára feljegyezte nevét. Visszaemlékezve elmondta, ez volt élete legboldogabb pillanata. A háborút követően 1945-től 1947-ig Németországban tanulmányozta a rakétagyártási eljárást. 1946-ban a szovjet hadsereg által elfoglalt zónában létrehozták a Rabe orosz-német rakéta intézetet, amelyben a ballisztikus rakéták fejlesztésén dolgozott.

A Rabe alapjain később létrejött a Nordhausen intézet, amelynek Szergej Koroljov lett a főmérnöke, és akinek Borisz Csertok az egyik legközelebbi munkatársa volt. Az első orosz ballisztikus rakéták kifejlesztésében nagy része volt.1950-től valamennyi Koroljov-rakéta – a Voszhod és a Vosztok -, valamint a műholdak és az automata bolygóközi űrállomások irányítóberendezéseit is ő alkotta meg. A Szaljut és a Mir orbitális űrállomások létrehozását ő kezdeményezte. Részt vett az Energia rakéta és a rövidéletű Burán űrrepülőgép kifejlesztésében.

1974-től az úgynevezett Energia kutató-fejlesztő intézet és üzem egyik vezető konstruktőre volt, amelyben haláláig tanácsadóként dolgozott. Iskolát teremtett, amely a mai napig meghatározza a tudományos kutatás-fejlesztés irányait és az orosz űrrepülés színvonalát. Tanított és tudományos értekezésekkel gazdagította korát. Tisztelői legendás emlékezőtehetségét, finom humorát emelik ki. Borisz Csertok hódolt a hegymászásnak, a vízi turizmusnak. Minden nap dolgozott, mert úgy tartotta, hogy a munka a test, az elme és a lélek legjobb edzője.

forrás:hirado.hu