Magyar feltalálók: Nemes Tihamér – a telefonkészülék és egyéb találmányok

Az utcán sétálunk, vagy éppen buszon, vonaton utazunk, kerékpározunk, netalán otthon takarítunk, vagy kertészkedünk – mindeközben telefonálunk. Ugye nem ismeretlen ez a kép? A technika fejlődése lehetővé tette, hogy a parányi szerkezeteket magunkkal vihessük bárhová is megyünk. Pedig mi még emlékszünk az egykori vezetékes telefonokra – némelyeket még ma is használunk –, melynek tárcsájával gyerekként előszeretettel játszottunk. Ezek voltak a Nipkow-tárcsás telefonok. A magyaroknak persze ezek megalkotásához is közük volt. És itt rögtön Nemes Tihamér nevét kell megemlítenünk, akit mindemellett a kibernetika egyik úttörőjeként is emlegetnek.

A budapesti születésű ifjú már egészen korán nagy érdeklődést mutatott a műszaki ismeretek iránt. Hogy tudását e téren gyarapíthassa, a gimnázium elvégzése után a Királyi József Műegyetem gépészmérnöki karára iratkozott be. Korának meghatározó egyénisége volt. Szabadalmak sorát nyújtotta be. Nevéhez kapcsolódik a beszédírógép, járógép, sakkozó stb. Hőtechnikai területen első találmánya a hőszivattyú volt, melynek jelentőségét csak később ismerték fel.
Legjelentősebb alkotásai azonban az elektronika és kibernetika területére esnek. Nem is csoda, hiszen oktatói között olyan szaktekintélyek voltak, mint Bánki Donát, Wittmann Ferenc, vagy éppen Zipernowsky Károly.

A diploma megszerzése után először a Lloyd repülőgépgyár munkatársa lett, majd pedig a világhírű telefonhírmondó főmérnökeként tevékenykedett. 1929-ben a Posta Kísérleti Állomásnál kezdett dolgozni, amit a híradástechnika magyarországi fellegvárának tekintettek – olvashatjuk Köteles Viktória 88 magyar találmány című könyvében. Itt alkotta meg a CB 35 névre keresztelt telefonkészüléket. A szerkezet mintegy 20 éven át uralta a piacot. A találmány egy prototípusnak tekinthető, s az ott alkalmazott megoldások évtizedekig irányt mutattak a telefonkészülékek tökéletesítéséhez.

A szakember továbbra sem tétlenkedett. A masina megalkotása után Nemes Tihamér figyelme a távolbalátó készülékek felé terelődött, s 1930-ban elsőként mutatott be Nipkow-tárcsás közvetítést neoncsöves visszajátszással. A Paul Nipkow nevéhez fűződő szerkezetet tekintjük a televízió ősének.

Ugyancsak 1930-ban szabadalmaztatta elektronikus („éter-”) orgonáját, melynek egy oktávját el is készítette.

Nemes Tihamér hasonlóan kimagasló teljesítménye a színes televíziókra vonatkozó javaslata is, melyet 1939-ben egy tekintélyes angol szaklap is közölt. Nem ő volt az egyetlen, akit foglalkoztatott a színes televízió gondolata. Számos szakember kereste a megoldásokat e téren. Legtöbbjük mechanikus megoldásokat dolgozott ki, ellentétben Nemes Tihamérral, aki egy elektromos színszűrő alkalmazását látta célszerűnek. Ez volt a Kerr-cella. Rendszerét 1938-ban tervezte meg, melyben a színszűrés váltakozása nem mechanikusan, tehát színszűrőkkel ellátott korongokkal történt, hanem villamos úton, a fent említett cella segítségével. A cellákra más és más feszültséget adva különböző színeket tudtak előállítani. A találmány célratörő volt, ám a II. világháború közbeszólt, és Nemes nem ültethette át elképzelését a gyakorlatba. Az ötlet zsenialitása azonban vitathatatlan.

És hogy még néhány találmányát megemlítsem: 1944-ben járógépével keltett feltűnést. Egy 1949-ben megjelent tanulmányában az elektronikus számítógépek elve alapján a kétlépéses sakkfeladványok mechanikus megfejtését tárgyalta és gépének rajzát közölte. Valamint kidolgozott egy elektromechanikus genetikus logikai gépet, amellyel különböző ok-okozati kapcsolatok automatikusan felismerhetők. A gépnek az volt a különlegessége, hogy fordított lyukkártyán vitte be az adatokat. Ez egy minden pozícióban előre lyukasztott kártya volt, amelyet azokon a helyeken, ahol nem volt szükség a lyukakra, be kellett tömni. Ez a lyukkártya egy igazán eredeti ötlet volt: hozzá hasonló nemigen található.

Nemes Tihamér munkássága és alkotásai tehát jelentősek, hiszen tevékenysége számos területre kiterjed. S zsenialitását mutatja, hogy mindenhol maradandót alkotott.

Gál Adél
Kárpátalja.ma