Egymillióan tüntetnek Erdogan felhívására Isztambulban

Mintegy egymillió ember gyűlt össze vasárnap Isztambulban, hogy elítéljék a múlt hónapban történt sikertelen katonai hatalomátvételi kísérletet az államfő, Recep Tayyip Erdogan felhívására, aki a tömeg előtt mondott beszédében ismét kilátásba helyezte a halálbüntetés visszaállítását, „ha a nép azt akarja”.

A város déli részén, a Márvány-tenger partján található Yenikapi téren megrendezett demonstráció résztvevői közül sokan török lobogót terítettek magukra, illetve olyan, az elnököt éltető feliratokat vittek magukkal, mint például: “Isten ajándéka vagy, Erdogan”, és “Add parancsba, hogy haljunk meg, és mi megtesszük”. A teret szintén török zászlók és Musztafa Kemal Atatürköt, a modern török állam alapítóját ábrázoló poszterek díszítették.

A július 15-i puccskísérlet nyomán a török hatóságok több mint 18 ezer embert vettek őrizetbe, és a megtorlás elbocsátás vagy a munkavégzés alóli felfüggesztés formájában már 60 ezer emberre terjed ki. Ankara Erdogan korábbi politikai szövetségesét, az 1999 óta az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen hitszónokot és híveit vádolja a hatalomátvételi kísérlet kitervelésével. Gülen viszont váltig állítja: semmi köze a puccskísérlethez, amelynek során 246 ember vesztette életét – nem számítva 104 puccsista halálát – és több mint kétezren sebesültek meg.

Erdogan a gyűlésen mondott beszédében újból kilátásba helyezte, hogy “ha a nép akarja”, akkor ő támogatni fogja a halálbüntetés újbóli bevezetését Törökországban. “Ha az emberek akarják a halálbüntetést, akkor a pártok támogatni fogják az ő akaratukat” – mondta hívei előtt, akik azt skandálták: “Halálbüntetést!”. A török parlament az európai uniós csatlakozás szándékával törölte el a halálbüntetést 2004-ben. Uniós vezetők jelezték: annak visszaállítása a csatlakozási tárgyalások végét jelentené.

Az elnök ismét bírálta a német hatóságokat, amiért megtiltották, hogy élő videóüzenetben üdvözölje ottani híveit, amikor azok múlt vasárnap tüntetést tartottak Kölnben. Az elnöki üzenettel ellentétben azt engedélyezték Németországban, hogy kurd felkelők videókonferencián vehessenek részt – hangoztatta. “Hol itt a demokrácia? Hadd támogassák csak a terroristákat, ez még vissza fog ütni rájuk” – mondta.

A demonstrációt, amelynek a “demokrácia és a mártírok menete” nevet adták, az Erdogan-támogatók szerte az országban, valamint több külföldi városban rendezett és három hete tartó éjszakai tüntetéseinek lezárásaként hirdették meg. Mintegy kétszáz hajóval és több ezer autóbusszal szállítottak résztvevőket a tüntetésre. Erdogan most viszont azt mondta, hogy szerdán érnek véget a puccsellenes tüntetések Törökországban.

A konzervatív, iszlamista irányt képviselő Erdogan a vasárnapi tömegtüntetés előtt a török médiában közzétett nyilatkozatában azt mondta: a demonstráció a török nemzet egységét fogja jelképezni. A tüntetésen a kormányoldal és két török ellenzéki párt magas rangú politikusai is részt vesznek, köztük Kemal Kilicdaroglu, a balközép Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke és az ultranacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) vezetője, Devlet Bahceli. A rendezvényt az ország minden tartományában kivetítőkön élőben közvetítették.

A rendezvényt mintegy 15 ezer rendőr biztosította.

Több évtized óta ez az első olyan megmozdulás, amelyen vezető ellenzéki pártok is támogatásukat fejezték ki a kormány mellett.

“Az egyetlen út, hogy a puccsoknak elejét vegyük, a Köztársaság értékeihez való visszatérés. Ezeknek az értékeknek, amelyek egyesítenek minket, hangot kell adnunk a Yenikapin” – írta egy Twitter-üzenetben a kemalista, szekularista CHP-t vezető Kilicdaroglu. A gyűlésen elmondott beszédében úgy vélekedett: a meghiúsult puccskísérlet “új ajtót nyitott meg a kompromisszumok előtt” a török belpolitikában és “új Törökországot” hozott el. A CHP-elnök egyúttal amellett szólalt fel, hogy a politikát nem szabad bevinni a mecsetekbe, a bíróságokra és a kaszárnyákba.

Hukusi Akar, a török hadsereg vezérkari főnöke a puccsban részt vevő “árulók” “kemény megbüntetését” helyezte kilátásba és köszönetet mondott a civil lakosságnak, hogy részt vett a puccskísérlet leverésében.
A puccskísérlet után több mint száz tábornokot vettek őrizetbe, mintegy félszázat nyugdíjaztak, több ezer katonát elbocsátottak a hadseregtől, amelyet az államfő ellenőrzése alá helyeztek.