Heves viták az oktatási törvény tervezete körül

Kijevben még nem mondtak le a nemzeti kisebbségek anyanyelvén folyó oktatás korlátozására irányuló elképzelésekről – derült ki azon a tanácskozáson, amelyet a Legfelső Tanács Tudományos és Oktatási Bizottságának az új oktatási törvény előkészítésére létrehozott munkacsoportja szervezett múlt pénteken a jogszabály 7. cikkelyéhez benyújtott, a kisebbségi nyelvhasználatot hátrányosan érintő módosító indítványról.
A tanácskozáson ott voltak az Oktatási és Tudományos Minisztérium illetékesei, eljött Jaroszlav Leszjuk, a parlament kulturális bizottsága nyelvi albizottságának elnöke, megjelent az ukrajnai nemzetiségek több parlamenti képviselője – köztük Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke –, részt vettek a testület munkájában a terület szakemberei, valamint ukrán társadalmi szervezetek képviselői is.

Ismeretes, hogy a készülő új oktatási törvénynek a nemzetiségek nyelvén történő oktatás jogát biztosító 7. cikkelyét a bizonyos ukrán társadalmi szervezetek részéről indítványozott és az oktatási tárca által támogatott módosító indítvány úgy fogalmazná át, hogy az a kisebbségeknek a jövőben csupán az államnyelv, azaz az ukrán mellett biztosítana lehetőséget az anyanyelvükön való tanulásra az állami és önkormányzati oktatási intézményekben, illetve csak azokon a területeken, ahol az adott nemzetiséghez tartozók egy tömbben élnek. Szakértők rámutatnak: ha ezzel a módosítással szavazná meg a parlament a készülő törvényt, lehetetlenné válna az anyanyelven folyó oktatás a magyar iskolákban a jelenlegi formában.

A kérdésről rendezett korábbi fórumokhoz hasonlóan ezúttal is rendkívül éles hangú vita bontakozott ki. Ennek során az ülést vezető Olekszandr Szpivakovszkij, a parlament tudományos és oktatási bizottságának megbízott elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy nem az oktatási törvény feladata volna a nyelvi kérdések szabályozása, hanem a nyelvtörvényé. A képviselő ezért javasolta, az új oktatási törvény 7. cikkelyét fogalmazzák meg oly módon, hogy az csupán hivatkozzék a nyelvtörvény idevágó rendelkezéseire.

Ugyanakkor az ukrán társadalmi szervezeteknek az ülésen megjelent képviselői és a szaktárca illetékesei ellenezték Szpivakovszkij javaslatát.

„Érvelésük szerint az ukrán nyelv súlyos helyzetben van az országban – mondta el a tanácskozást követően Brenzovics László. – Arra is hivatkoztak, hogy a nemzetiségi kisebbségek képviselői nem beszélik az államnyelvet, amin változtatni kell. Elhangzott többek között, hogy ehhez szükség van az oktatási törvénytervezet 7. cikkelyének indítványozott módosítására, illetve arra, hogy a nemzetiségi iskolákban fokozatosan áttérjenek a tárgyak egy részének ukrán nyelven történő oktatására.”

Szót kapva Brenzovics László rámutatott, hogy a nemzetiségi nyelveknek az oktatásban való használatát korlátozó módosító indítvány ellentétes Ukrajna Alkotmányával, mindenekelőtt annak 53. cikkelyével, amely garantálja a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelven való oktatáshoz való jogot. Jelezte továbbá, összeegyeztethetetlen az indítvány az alaptörvény 22. cikkelyével is, mely az új törvények elfogadásakor, illetve a meglévők módosítása alkalmával tiltja a szerzett jogok szűkítését. Nem egyeztethető össze a tervezet Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival sem, hangoztatta az ukrán parlament magyar képviselője, utalva rá, hogy Kijev csatlakozott a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához, illetve a kisebbségi jogok védelmére vonatkozó nemzetközi keretegyezményhez.

„Sajnos egyes felszólalók úgy vélték, hogy másképpen is értelmezhető Ukrajna Alkotmánya – tette hozzá Brenzovics László. – Szerintük az Alaptörvény csupán a nemzetiségek nyelvének oktatását garantálja a nemzetiségek számára, s nem az anyanyelven történő oktatásét. Volt, aki úgy vélte, hogy Ukrajnának elsősorban a saját jogszabályait kell figyelembe vennie, s nem a nemzetközi kötelezettségvállalásait… A vita során éles magyarellenes kirohanások is elhangzottak. Szeparatizmussal vádolták a kárpátaljai magyarságot, illetve felrótták, hogy a magyarok többsége nem beszéli az ukrán nyelvet, s nem is akarja megtanulni azt. Ezeket az alaptalan vádakat természetesen határozottan visszautasítottam.”

A munkacsoport ülésén elhangzottak a KMKSZ elnöke szerint azt bizonyítják, hogy az ukrán fővárosban továbbra sem tettek le a kisebbségi nyelvhasználat korlátozásáról az oktatás terén, s e kérdésről további igen komoly viták várhatók.

„A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség természetesen változatlanul kitart álláspontja mellett, vagyis ragaszkodik hozzá, hogy az oktatási törvény tervezetében továbbra is szerepeljen a nemzetiségek nyelvén való oktatásra vonatkozó alkotmányos garancia. Jogaink védelme érdekében minden kínálkozó lehetőséget és fórumot fel szándékozunk használni. Úgy tűnik, ebben a törekvésünkben számíthatunk a többi ukrajnai nemzetiségi szervezet támogatására is” – mondta el Brenzovics László.