Csökevényes „karjai” voltak a rettegett madagaszkári dinoszaurusznak

Csökevényes „karjai” voltak a rettegett madagaszkári dinoszaurusznak – derítették ki amerikai paleontológusok, akik kutatásaikról a Journal of Vertebrate Paleontology című szaklapban számoltak be.

A 70-65 millió évvel ezelőtt élt Majungasaurus crenatissimus (Mahajanga gyík) az abelisaurida theropoda dinoszauruszok egyik neme. Madagaszkár félsivatagos völgyeinek félelmetes ragadozója volt, két lábon járt, testhossza 6-7 méteres volt, súlya pedig meghaladta az egy tonnát. Erős hátsó végtagjainak ujjai tekintélyes karmokban végződtek. Állkapcsában borotvaéles fogak sorakoztak, a Mahajanga gyíktól még saját rokonai sem voltak biztonságban, mivel a kannibalizmus sem volt idegen tőle – olvasható az Őslénytani Társaság (Society of Vertebrate Paleontology/ http://www.vertpaleo.org) honlapján.

Bár a majungaszauruszt 1895-ben fedezték fel, és azóta számtalan fosszíliája került napvilágra, a kutatók a legutóbbi időkig vajmi keveset tudtak arról, hogy milyenek lehettek a felső végtagjai. A theropodák nem dicsekedhettek erős felső végtagokkal, a T. rexnek is testméreteihez képest aprócska karjai voltak.

A legutóbbi leletek viszont arról tanúskodnak, hogy a Mahajanga gyík „karjai” még a theropodák viszonylatában is meglehetősen szokatlanok voltak: az alkarcsontok ugyan robusztusak, viszont rövidek voltak, hosszuk alig tette ki a felkarcsont negyedét. A csuklócsontok el sem csontosodtak, a tömzsi ujjak pedig híján voltak a karmoknak.

„Úgy nézett ki, mintha a +kézfej+ a felkarcsontból nőtt volna ki” – magyarázta Sara Burch, a tanulmány vezető szerzője, a Stony Brook Egyetem paleontológusa.

Mint kiemelte, jelenkori analógiák híján nehéz megállapítani, hogy ezeket a csökevényes végtagokat mire is használhatta a dinoszaurusz, elképzelhetetlen, hogy ezekkel bármit is megragadhatott volna. Az ízületek szerkezete a csukló és a könyök igen nagy mozgékonyságát tette lehetővé, viszont az ujjakat aligha mozgathatta külön-külön.

Sara Burch meggyőződése szerint nagy valószínűséggel a Majungasaurus crenatissimus evolúciós átmenetet képezhetett a krétakor végi kihalás előtt.

Véleményét osztja Jonah Choiniere, az Amerikai Természettudományi Múzeum paleontológusa, aki nem volt részese a kutatásoknak. Szerinte a Majungasaurus crenatissimus felső végtagjai értékes információt szolgálnak a theropodák evolúciójáról.

„Mostanáig felső végtagjaira két dél-amerikai abelisaurida dinoszauruszfaj, a Carnotaurus és az Aucasaurus alapján következtettünk. E tanulmánynak köszönhetően most már jóval több információval rendelkezünk az abelisaurida dinoszauruszok anatómiájáról. Következő lépésként össze kell ezt vetni más theropodák karjaival, és kideríteni, hogy a törzsfejlődés során mikor és miként alakultak ki ilyen bizarr felső végtagok” – emelte ki Choiniere.

forrás:MTI.hu