Azért tartott ki, mert igaza volt

Ez Szűcs Sándorról, a záhonyi vasútállomás egykori főnökéről hangzott el február 9-én, csütörtökön Csapon, amikor emléktáblát avattak a tiszteletére az egykori alma materében, a Csapi 2. Számú Széchenyi István Középiskolában. A KMKSZ Csapi Alapszervezete által szervezett rendezvényen részt vett dr. Gulyás Gergely, a Magyar Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke, aki kétnapos látogatásra érkezett Kárpátaljára. A Magyar Emlékekért a Világban Egyesület és a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány által készíttetett emléktáblával tisztelegtek az 56-os hős emléke előtt.

Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke köszöntötte a magas rangú vendégeket, és elmondta, nem tudjuk, hogyan tanult Szűcs Sándor, az viszont tény, hogy emberségből jelesre vizsgázott. – Ilyen példaképekre van ma szüksége minden iskolásnak. Megpróbáltatások mindig voltak, vannak, és biztosan lesznek is, ami a kárpátaljai magyarságot illeti. Az, hogy milyen válaszokat adunk majd a megpróbáltatásokra, azon is múlik, hogy milyen szellemben neveljük gyermekeinket, hogy az iskolák milyen nemzeti öntudattal ruházzák fel őket – mondta az elnök asszony, majd sok sikert kívánt ehhez a kollektívának a magyar jövő érdekében.

Maha László, az iskola igazgatója a tanintézmény egykori tanulójának a hőstettét méltatva elmondta, hogy Szűcs Sándor vasutas családból származott, ami ebben a városban nem ritkaság. 1919-ben született Csapon. 1956 októberében állomásfőnökként Záhonyban teljesített szolgálatot, és tíz napig sikerült megakadályoznia a szovjet csapatszállító szerelvények beérkezését az országba. Bár kis ember volt a nagy történelemben, mégis megtette azt, amit a haza kért tőle, mert ilyet követelni nem lehet. Egyszerűen csak magyarnak kell lenni ahhoz, hogy helyt álljunk – zárta gondolatait a tanintézmény vezetője.

Dr. Gulyás Gergely Ady Endrét idézve kezdte ünnepi beszédét: – „Legkülömb ember, aki bátor. S csak egy külömb van, aki: bátrabb.” Az 1956-os magyar forradalom erejét azok az emberek adták, akik az azokban a napokban véghezvitt bátor tetteik által a nemzet hőseivé váltak. A bátor hősök egyike volt Szűcs Sándor is. A vonatkísérőktől értesült a budapesti helyzetről, akik hozták a híreket a fővárosból, már leszaggatva a kommunista sapkarózsát, és a magyar nemzeti kokárdát viselve a helyén. Záhonyban létrehozták a munkástanácsot, megszervezték az ellenállást az oroszok ellen. Nem önérdekből szállt szembe, a független Magyarország iránti vágya adott erőt neki. Kárpátaljáról származott, amely látta bevonulni a honfoglalókat, de a XX. században szemtanúja volt a magyar Golgotának is. A nemzeteket Isten teremtette, a határokat az emberek húzták. 1956 határok nélkül egyesítette a magyar nemzet egészét. Az 56-os események megmutatták a világnak, hogy a nemzetek Dávidja vagyunk – hangsúlyozta a politikus. – Szűcs Sándor, az egykori záhonyi állomásfőnök a sínek felszedésével, a váltók elállításával, torlaszok emelésével tíz napon át fel tudta tartóztatni a vasúton a szovjet csapatok magyarországi bevonulását. Az oroszok kénytelenek voltak Románián keresztül hozni az utánpótlást, pontonhidat kellett verniük a Tisza fölött, amely a november másodikára virradó éjjel el is készült, ezen keresztül elkezdtek beözönleni a szovjet csapatok Magyarországra. S miközben a vakmerően bátor vasutas próbálta megakadályozni, hogy a szovjet hadsereg eltiporja a magyar szabadságot, biztosan eszébe jutottak azok a rokonok, barátok, osztálytársak, akiket Csapról deportáltak a szovjet hatóságok Szolyvára, ahonnan legtöbbjük soha nem térhetett haza.

A politikus emlékeztetett arra, hogy a magyar nemzetrészek közül a kárpátaljaiaknak kell ma a legkitartóbban és a legelszántabban küzdeni a megmaradásért. Az elnyomás és a mindennapi megélhetési gondok közepette ez rendkívül nagy feladat, mert a kommunista rezsimek bukása sok országban csak részlegesen hozta el a teljes szabadságot. Azt a teljes szabadságot, amelyben minden ember méltóságát egyaránt tisztelik. Egy államnak nem elég tiszteletben tartani, hanem alapvető kötelességeként védelmeznie kell polgárai nemzeti önazonosságát – hangsúlyozta a politikus, és rámutatott, hogy éppen ezért elítélendő minden olyan állami magatartás, amely ezt az önazonosságot nem tartja tiszteletben, és tűrhetetlen minden olyan jogszabály, de még annak tervezete is, amely egy nemzetiségnek a jogait akarja korlátozni. Magyarország ezt minden esetben a leghatározottabban elítéli. A kárpátaljai magyarokkal szembeni minden nemzetközi jogi és európai normát felrúgó és semmibe vevő törvények elfogadása esetén Ukrajna elveszít minden erkölcsi alapot arra, hogy bármilyen vonatkozásban, a területi integritását is beleértve, a nemzetközi jogra hivatkozzon.

A vendégek Debreceni Anikó felkészítő tanár által összeállított megható irodalmi-történelmi zenés összeállítást tekinthettek meg az iskola felső osztályos tanulóinak előadásában. Az emléktábla leleplezését koszorúzás követte, majd az egybegyűltek elénekelték a magyar Himnuszt.

Rehó Viktória
Kárpátalja.ma