Háborút hozhat a magyarok elleni merénylet

A szakértő szerint könnyen kiderülhet, hogy Eritrea által támogatott fegyveresek ölték meg Etiópiában a magyar turistákat, amely a két ország között újabb konfliktushoz, vagy nemzetközi nyomásgyakorláshoz is vezethet.

Etiópia figyelmeztette csütörtökön a szomszédos Eritreát, hogy fogytán a türelme, és adott esetben megteszi ellene a szükséges intézkedéseket az öt külföldi turista halálát okozó támadás után. Az etióp kormány szerdán közleményben erősítette meg azt a gyanúját, hogy a szomszédos Eritreából érkeztek azok a merénylők, akik kedden kioltották öt külföldi életét Afar térségében. „Etiópiának jogában áll megvédenie magát, és meg is teszi, ha szükséges” – folytatódik az MTI által idézett nyilatkozat. Az áldozatok között két magyar is van, rajtuk kívül két német és egy osztrák állampolgár halt meg a támadásban.

Az eritreai kormány tagadta, hogy bármiféle köze lenne a támadáshoz, és mindeddig egyetlen csoport sem vállalta magára az akciót.

Szakadár csoportok

Egy Etiópiában élő magyar egyetemi tanár szerint bármilyen terrorgyanús cselekmény újabb viszályt hozhat az ellenséges Etiópa és Eritrea között, ám azt nehéz megmondani, hogy háborús helyzet is kialakulhat-e. „Etiópiában 1991-ben bukott meg a kommunista rendszer, azóta a központi hatalmat decentralizálták, szövetségi államot hoztak létre helyi parlamentekkel és viszonylag nagy helyi hatáskörökkel. Ez sokaknak nem tetszik és erősek a szeparatista törekvések. Ezeket a fegyveres csoportokat gyakran külföldi hatalmak támogatják” – mondta az FN24-nek Szélinger Balázs.

Hozzátette: Etiópia mindig szereti azt mondani az ilyen támadások esetén, hogy Eritrea áll a háttérben, főleg, ha – mint a magyarok elleni merénylet esetében is – az országgal határos területen élő csoportról van szó.

Az afarok nem barátságosak, de nagyrészt békések

„Bár tény, hogy az afar nem a világ legbarátságosabb népe, de megvan a saját kultúrájuk, hagyományaik és 99 százalékban ők is békében szeretnének élni” – fogalmazott Szélinger Balázs, aki az afarokat a kurdokhoz hasonlította. „Soha nem volt saját országuk, bár vágynak rá, és több állam területén elszórva élnek, elsősorban Etiópiában és Eritreában. Tudható, hogy a szakadár etiópiai afar csoportokat az eritreai kormány támogatja” – hangsúlyozta az Etiópia-szakértő.

Mint hozzátette, ez persze nem jelenti azt, hogy a mostani merényletet is ilyen támadók követték el. „A szemtanúkkal beszélgetve azonban megerősödött bennem a gyanú, hogy valóban Eritrea által támogatott fegyveres csoport intézhetett támadást a turisták ellen” – mondta Szélinger Balázs.

A szakértő emlékeztetett, hogy Eritrea egy Észak-Korea típusú diktatúra (leszámítva az ideológiát), egy rendőrállam, amelynek lényegében semmilyen bevételi forrása sincs és ahonnan az emberek igyekeznek menekülni. „Eritreában van egy politikai-történelmi irigység Etiópiával szemben” – fogalmazott Szélinger Balázs. Kifejtette: mivel most európaiakat öltek meg, ráadásul az áldozatok között németek is voltak, ha valóban kiderül, hogy Eritrea egy másik ország területén hajtott végre nyugatiak ellen terrorcselekményt, annak komoly következményei lehetnek. Lapunk kérdésére, hogy ez akár újabb háborút is jelenthet-e, az Etiópia-szakértő azt mondta, a kérdésre nehéz válaszolni, mivel Eritreában nincs semmilyen nyugati érdekeltség, nincs alatta például olaj. „Hogy mi lesz, azt nem tudom. Én egy újabb háborút nem szeretnék, de egy nemzetközi nyomásgyakorlásnak örülnék” – fogalmazott Szélinger Balázs.

Véres háború

A kelet-afrikai Etiópia 1961-ben annektálta Eritreát, az egykori olasz gyarmatot, ahol a bekebelezést követően függetlenségi harca kezdődött, amely 32 év múltán ért véget. A Vörös-tenger partján fekvő Eritrea 1993-ban egy népszavazást követően kiszakadt az egykori „anyaországból”. Akkoriban úgy tűnt, hogy ezzel a kettejük közötti konfliktus lezárul, a kezdeti békesség után nem sokkal azonban kiújultak a harcok. Ennek egyik oka, hogy a felek nem jelölték ki pontosan a közöttük 912 kilométer hosszan elnyúló közös határt.

Az 1998-ban kirobbant fegyveres konfliktust 2000 decemberében békeszerződéssel zárták le. A két és fél éves háborúban becslések szerint 80 ezren haltak meg. A határ két oldalán kialakított 25 kilométeres ütközőzóna ENSZ-ellenőrzés alá került, de a felek az államhatár pontos meghatározásában még mindig nem állapodtak meg.

2007-ben az Eritrea-Etiópia Határbizottság földrajzi koordináták alapján ugyan kijelölte a demarkációs vonalat, ám Etiópia még továbbra is ellenőrzése alatt tart néhány területet.

Forrás: hir24.hu